COVID-19 alatti lezárások és a szexuális élet
Az Egyesült Királyság területén két felmérést is készítettek arról, hogy COVID-19 és a lezárások a hogyan hatottak a lakosság szexuális életére.
- Kismedencei gyulladás
- Mi újság a szexuális úton terjedő fertőzések területén?
- A magány, a szív és az elme
- A COVID-19-járvány mentális egészségre gyakorolt hatásai
- Alacsony tesztoszteronszint - súlyosabb COVID-19-betegség?
- Az mRNS vakcinák hatása az indiai variánsra és a spermiumokra
- Pfizer és Moderna vakcina terhességben
A Sexually Transmitted Infections és a British Medical Journal folyóiratban megjelent két tanulmány a brit lakosság szexuális életét felmérő Natsal COVID-19 vizsgálat két szakaszának eredményeit foglalta össze. A vizsgálat első felét 4 hónappal az első brit lezárást követően, 2020. július-augusztusában, a másodikat pedig 2021. március-áprilisában végezték az Egyesült Királyságban. A második felmérés célja az volt, hogy hosszabb időszakon keresztül kövesse nyomon a szexuális viselkedést, és 1 éves becsléseket adjon bizonyos területekről, mint például: szexuális viselkedésminták, szexuális területű egészségügyi szolgáltatások igénybevétele, terhességek, abortuszok és termékenységi kezelések, szexuális funkció és a szexuális élet minősége az első lezárást követő évben (amely március 23-án kezdődött) Nagy-Britannia egész területén. Az országosan reprezentatív minta elérése érdekében 6658 brit állampolgár (18-59 év közötti életkor) töltötte ki az online Natsal-COVID-Wave 2 felmérést. Az első eredmény, hogy több, mint 92%-uknak már volt valamilyen szexuális kapcsolata élete során. A kutatók ezeket a válaszokat összehasonlították a 2010 és 2012 között összesen több mint 15 ezer, 16-74 év közötti válaszadó hozzájárulásával készített Natsal-3 vizsgálat eredményeivel, illetve összevetették az Angliában és Walesben 2010 és 2020 között regisztrált szexuális úton terjedő fertőzésekre vonatkozó vizsgálatok, terhességek és abortuszok számáról szóló nemzeti adatokkal.
Az első lezárástól számított egy év alatt a résztvevők több mint kétharmada egy vagy több szexuális partnerről számolt be (nők 71,8%, férfiak 69,9%), míg kevesebb mint 20%-uk számolt be új szexuális partnerről (nők 10,4%, férfiak 16,8%). A szexuális együttlétek havi medián értéke kettő volt. A 2010-12-es adatokkal (Natsal-3) összehasonlítva a kutatók kevesebb kockázatos szexuális magatartást találtak (a válaszadók kevesebb több partnerről, új partnerről és új, óvszer nélküli partnerről számoltak be), és ez igaz volt több magasabb rizikójú csoportra, többek között a fiatalabbakra és az azonos neműekre is. Tízből egy nő számolt be terhességről, a terhességek száma kevesebb volt, mint 2010-12-ben, és kisebb valószínűséggel bizonyultak előre be nem tervezettnek. A 2010 és 2019 közötti trendekkel összehasonlítva a korlátozottabb kijárás miatt sokkal alacsonyabb volt a következők száma: nemi úton terjedő fertőzésekkel kapcsolatos szolgáltatások igénybevétele, HIV-fertőzéssel kapcsolatos szűrővizsgálatok és nyújtott szolgáltatások száma, chlamydia-tesztek, fogamzásgátlási tanácsadások ill. abortuszok száma.
Jelentősen nőtt a szorongók és a nemi életükkel elégedetlenek aránya
Az önbevallásos kérdőív kérdéseire adott válaszok között igen gyakori volt szorongás és az elégedetlenség kifejezése. Csaknem minden ötödik nő (valamivel több mint 19%) és majdnem minden negyedik férfi (23%) nyilatkozott úgy, hogy szorong vagy aggódik a szexuális élete miatt - ez lényegesen több, mint 2010-12-ben. A nemi élettel való elégedetlenség az életkor előrehaladtával nőtt: a 18-24 éves nők és férfiak körében 20%-ról, illetve 17%-ról a 45-59 éves nők és férfiak körében több mint 28%-ra, illetve 41,5%-ra nőtt. A szorongás szintje azonban nem mutatott összefüggést az életkor változásával. A férfiak és nők mintegy negyede érezte úgy, hogy a világjárvány idején rosszabb volt a szexuális élete, mint az előző évben. Érdekesség, hogy ez a mutató a férfiak esetében az életkorral párhuzamosan növekedett, a nőknél azonban nem.
A Natsal-3 eredményeivel való összehasonlítást óvatosan kell értelmezni, írják a cikkben a kutatók, mivel az még nem online, hanem egy kérdezőbiztosok által felvett felmérés volt, melynek adatait 10 évvel ezelőtt gyűjtötték, azóta pedig a szexuális viselkedés és a szexuális erkölcsök mintái, valamint az elérhető egészségügyi szolgáltatások köre is jelentősen megváltozott.
A vizsgálat eredményei azonban az adatfelvétel minden hiányossága ellenére is olybá tekinthetők, mint amelyek nagyrészt konzisztens bizonyítékot szolgáltatnak a világjárvány szexuális és reproduktív egészségre és életminőségre gyakorolt hatásairól.
A kutatók következtetése szerint összességében ezek az adatok arra utalnak, hogy a COVID-19 jelentős hatással volt a szexuális és reproduktív egészségre, valószínűleg a társadalmi keveredés és mobilitás korlátozásának, az ellátórendszer zavarainak, valamint a világjárvánnyal kapcsolatos bizonytalanságnak és stressznek a kombinációján keresztül. Ennek az időszaknak a hatásai a mai napig tapasztalhatók. Ezek az adatok azt sugallják, hogy a lakosság szexuális életminőségének javításához a kormánynak, illetve az egészségügyi szerveknek a karantént követő időszakban a szexuális úton terjedő fertőzések megelőzését szolgáló intézkedésekre, például ingyenes vagy olcsó óvszerek biztosítására, az elmaradt egészségügyi szolgáltatások pótlására, a szexuális problémákkal kapcsolatos tanácsadásra és a világjárvány során a karantén miatt kimaradó fiatalok szexuális felvilágosítására kell összpontosítania.
Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:
Less 'risky' sex of early pandemic still evident year after first lockdown in Britain