Alacsony tesztoszteronszint - súlyosabb COVID-19-betegség?

Már a világjárvány korábbi időszakában nyilvánvalóvá vált a statisztikai adatokból, hogy a COVID-19 általánosságban jóval súlyosabb állapotot eredményez férfiaknál, mint nőknél. Több elmélet is született a nemek közötti különbségek magyarázataként, az egyik teória például hormonális különbségeknek tulajdonítja, hogy a férfiak fogékonyabbak a fertőzéssel szemben, mint a nők. Kézenfekvőnek látszott a markáns nemi különbségeket mutató hormon, a  tesztoszteron szerepének feltételezése. A tesztoszteronszint különbsége alapján úgy vélték, hogy a magas tesztoszteronszint lehet ok, amiért férfiaknál súlyosabb formában jelentkezik a betegség.

A washingtoni egyetem kutatóinak most megjelent vizsgálata azonban azt jelzi, hogy férfiak esetében ennek éppen az ellenkezője igaz: a vérben mérhető alacsony tesztoszteronszint súlyosabb betegséggel társul. A jelen vizsgálatban mindazonáltal nem igazoltak ok-okozati összefüggést a tesztoszteron koncentrációja és a COVID-19-fertőzés súlyossága között; könnyen előfordulhat például, hogy az alacsony tesztoszteronszint egyszerűen egy olyan körülmény markere, mely valóban oki tényezőként játszik szerepet a súlyos betegség kialakulásában. Mindezek fényében a szerzők arra intenek, hogy csak kellő óvatossággal és körültekintéssel szabad értékelni azokat a jelenleg is folyamatban lévő klinikai vizsgálatokat, melyekben COVID-19-fertőzött férfiaknál igyekeznek blokkolni vagy gyengíteni a tesztoszteron hatását, illetve emelni az ösztrogénszintet.

A JAMA Network Open május 25-i számában megjelent cikkükben ezt írják a szerzők: „A pandémia alatt volt egy olyan vélekedés, miszerint a tesztoszteron kockázati tényező. Most azonban férfiak esetében ezzel éppen ellentétes megállapításra jutottunk. Azt találtuk, hogy ha egy férfibetegnél a kórházi felvételkor alacsony tesztoszteronszint mérhető, akkor nagyobb az esélye a COVID-19 súlyosabb formájának. Ezeknél a férfiaknál a betegség nagyobb eséllyel válik szükségessé intenzív osztályos kezelés, vagy végződik halálos kimenetellel a fertőzés, mint azoknál, akiknek keringő tesztoszteronszintje magasabb. Még nagyobb a rizikó akkor, ha a tesztoszteron koncentrációja a kórházi bennfekvés alatt tovább csökken.”

A szerzők fenti megállapításaikat 90 férfi- és 62 nőbetegtől származó vérminták elemzése alapján tették. A kórházba felvett betegek tesztoszteron- , ösztradiol-  és az IGF-1 szintjét a felvételkor, majd 3, 7, 14 és 28 nap elteltével mérték, illetve ennél hosszabb kórházi kezelés esetén a beteg teljes kórházi tartózkodása alatt.

Nőbetegekben egyik hormon esetében sem találtak korrelációt a betegség súlyosságával. Férfiaknál pedig egyedül a tesztoszteron szintje mutatott összefüggést a súlyos COVID-19-betegség kockázatával. Férfiak esetében a vér tesztoszteronszintje akkor tekinthető alacsonynak, ha nem éri el a 250 ng/dl-t. A kórházi felvételkor a súlyos állapotban lévő betegek tesztoszteronszintje átlagosan 53 g/dl volt, szemben az enyhébb fertőzéssel kezelt betegeknél mért 151 ng/dl-es átlagértékkel. A kórházi felvételt követő harmadik napra a legsúlyosabb állapotban lévő férfibetegek átlagos tesztoszteronszintje mindössze 19 ng/dl-re csökkent.

A szerzők hangsúlyozzák, hogy más tényezők szerepe is bizonyítást nyert a súlyos COVID-19-betegség rizikójának növelésében, ilyen például az életkor, az elhízás és a cukorbetegség – mind olyan állapotok, amelyek jellemzően alacsony tesztoszteronszinttel társulnak.

„Alacsonyabb tesztoszteronszint jellemzi azokat a férfibetegeket, akiknek állapota a kórházi tartózkodás ideje alatt súlyosbodik. Ha egy adott beteg a kórházi felvétel időpontjában még nem is volt súlyos állapotban, de tesztoszteronszintje alacsony volt, akkor az átlagosnál nagyobb eséllyel került két-három napon belül intenzív osztályos felvételre vagy vált szükségessé nála gépi lélegeztetés. Az alacsony tesztoszteronszint alapján kielégítő biztonsággal előre jelezhető volt a néhány napon belül bekövetkező progresszió valószínűsége” – fogalmaznak a szerzők.

Az adatokból az is kiderült, hogy férfiaknál az alacsony tesztoszteronszint magasabb szintű gyulladással korrelált. Következő kutatások céljául a szerzők annak tisztázását tűzték ki, milyen összefüggés állhat fenn a nemi hormonok szintje és a tartósan fennálló COVID-19-betegség szív- és érrendszeri kimenetelei között. Arra is választ keresnek, hogy a fertőzésből felépült férfibetegek számára előnyös lehet-e a tesztoszteronpótlás.