Akut vesekárosodás COVID-19-fertőzésben

A Nemzetközi Nefrológiai Társaság idei kongresszusán ismertetett két vizsgálat eredményei megerősítik a tavaly napvilágot látott tapasztalatokat, melyek szerint a COVID-19-fertőzés miatt kórházi kezelésre szoruló betegek körülbelül egyharmadánál alakul ki akut vesekárosodás (AKI, acute kidney injury). Az AKI megjelenése rossz prognosztikai jelnek tűnik, ugyanis az esetek egy részében az állapot fatális kimenetelbe torkollik, krónikus vesebetegség (CKD, chronic kidney disease) kialakulásához vagy a már fennálló CKD progressziójához vezet.

A szerzők korábbi vizsgálatok tapasztalatait idézik, melyek szerint a fertőzöttek körében a CKD súlyosbodására kell számítani. Azok a vizsgálatok, amelyek COVID-19 miatt hospitalizált betegek körében elemezték az AKI előfordulását ,az alábbi megszívlelendő tanulságokat emelik ki:

–        A korábban már fennálló CKD, elhízás és súlyos COVID-19-fertőzés kockázati tényezőnek tűnik COVID-dal összefüggő AKI kialakulására.

–        Az akut súlyos COVID-19-betegség alatt fellépő AKI némileg rosszabb kimeneteleket ígér, mint ha a fertőzéshez nem társul vesekárosodás.

–        Bizonyos genetikai hajlamok szerepet játszhatnak abban, ha a COVID-19-fertőzéshez AKI is társul.

–        Az AKI rutin nyomonkövetése általában nem elégséges, és egyelőre nem rendelkezünk standard módszerekkel annak eldöntésére, hogy a fertőzés vagy más betegség adott esetében számítani lehet-e AKI kialakulására.

A kórházi kezelésre szoruló COVID-19-fertőzöttek körében a pandémia kezdetén észlet igen magas arányhoz képest azonban az AKI incidenciája csökkenő tendenciát mutat, melynek oka a feltételezések szerint az, hogy a kritikus állapotú fertőzöttek egyre gyakrabban részesülnek  rutinszerű szteroidkezelésben, illetve az orvosok egyre ritkábban döntenek mechanikus lélegeztetés mellett.

A kongresszuson bemutatott vizsgálatban 1248 olyan beteg adatait dolgozták fel, akik igazolt COVID-19-fertőzés miatt kerültek felvételre két londoni kórházba 2020 márciusa és májusa között. A betegek átlagéletkora 69 év volt, a betegek 17%-ánál állt fenn CKD a kórházba való felvételkor. A kórházi tartózkodás alatt 487 betegnél (39%) alakult ki AKI, ezen belül 175 esetben (14%) 3-as stádiumú vesekárosodás, és 109 beteg (9%) szorult vesepótló kezelésre (dialízisre vagy vesetranszplantációra). Az AKI incidenciája a COVID-19 miatti hospitalizáció után öt héttel tetőzött. A többváltozós elemzés néhány olyan demográfiai és klinikai változót azonosított, melyek szignifikáns korrelációban állhatnak AKI kialakulásával. Ezek a következők: férfi nem, afroamerikai rassz, a kórházi felvételkor fennálló CKD vagy magas vérnyomás, illetve a kórházi tartózkodás alatti diuretikus terápia. Ez utóbbi megerősíti azokat a korábbi figyelmeztetéseket, melyek szerint kórházban kezelt fertőzöttek esetében csak kellő körültekintéssel szabad vízhajtó kezelést alkalmazni, különösen akkor, ha a vesefunkció egyébként is károsodott.

AKI eseteiben a 30 napos halálozási arány szignifikáns emelkedését tapasztalták: 1-es stádiumú AKI esetében 59%-kal magasabb volt a mortalitás, míg a 2-es vagy 3-as stádiumú AKI megháromszorozta a halálozási kockázatot.

A kongresszuson bemutatott vizsgálatok közül a berlini Charité Kórház vizsgálata is a COVID-19-fertőzés és AKI összefüggéseivel foglalkozott. Retrospektív elemzésükben 223 olyan beteg adatait dolgozták fel, akik tünetekkel kísért COVID-19-fertőzés miatt kerültek felvételre 2020 márciusa és júniusa között. A kórházi bennfekvés alatt 117 betegnél (52%) alakult ki AKI, ezen belül 70 esetben (31%) 3-as stádiumú betegség; 67-en (30%) szorultak vesepótló kezelésre, illetve a 3-as súlyosságú betegségben szenvedők fele intenzív osztályos felvételre. A súlyosabb vesekárosodással kezelték között nagyobb arányban voltak férfiak, idősebbek és magasabb testtömegindexszel rendelkezők. A súlyos vesekárosodás kockázati tényezőjének mutatkozott a gépi lélegeztetés (hatszoros kockázat), vazopresszor szerek adása (háromszoros kockázat), illetve az emelkedett leukocyta-szám vagy prokalcitoninszint (60%-os rizikóemelkedés).