A magány, a szív és az elme
A legújabb tanulmányok szerint a magány agy- és szív- és érrendszeri megbetegedéseket okoz és erősen növeli a demencia kockázatát is.
A Nature-ben februárban megjelent cikkben a szerzők retrospektív módon elemezték a Framingham-study népességalapú kohorszaiból 70 éven át (1948-tól 2018-ig) prospektíven gyűjtött adatokat. Az elmúlt hét során legalább 3 alkalommal átérzett magányosságérzés esetén tekintették a résztvevőket magányosnak.
A magány és a betegségek
A 2308, a vizsgálat kezdetén nem demens résztvevők (átlagéletkor, 73 év; 56% nő) 14%-ánál (329) alakult ki 10 éven belül demencia; 6%-uk (144) teljesítette a magány kritériumát. A számítások szerint a 10 éves demencia kockázata több mint 50%-kal magasabb a magányos felnőtteknél, mint a nem magányos korttársaiknál (életkor, nem és iskolai végzettség szerinti korrigált kockázati arány, 1,54; 95% CI, 1,06-2,24).
Az Alzheimer-kór kockázati tényezőjének számító APOE-ε4 alléllal nem rendelkező, 80 évnél fiatalabb magányos résztvevők esetében a számítások még magasabb demencia kockázatot jeleztek (korrigált kockázati arány, 3,03; 95% CI, 1,63-5,62). További elemzések szerint a magány a gyengébb végrehajtó funkcióval, alacsonyabb általános agytérfogattal és nagyobb mértékű fehérállomány károsodással mutatott kapcsolatot.
A JAMA Network Open múlt hónapban megjelent tanulmánya szerint az Egyesült Államokban az idős nők társadalmi elszigeteltsége és magányossága a súlyos szív- és érrendszeri betegségek 27%-kal magasabb kockázatával jár. Dr. Natalie Golaszewski (University of California, San Diego) és munkatársai a Women's Health Initiative Extension Study II 2011 és 2019 között gyűjtött adatait elemezték. A résztvevő 57.825 átlagosan 79 éves nő anamnézisében a vizsgálat kezdetén nem szerepelt sem szívinfarktus, sem stroke, koszorúér-betegség.
A több mint 186 762 személyév során összesen 1599 súlyos szív- és érrendszeri esemény következett be. A társadalmi elszigeteltség 8%-kal, a magány pedig 5%-kal növelte a súlyos kardiovaszkuláris események kockázatát. Ha a résztvevők egészségmagatartását és állapotát nem vették figyelembe az elemzésben, a megfelelő értékek 18% és 14% voltak. Azoknál a nőknél, akik szociálisan erősen elszigeteltek, és nagyon magányosnak érezték magukat, 13–27%-kal nagyobb volt a súlyos szív- és érrendszeri események kialakulásának kockázata, mint azokkal a nőkkel, akiknél ez a két tényező nem fordult elő.
A magány, mint életmód
A magány már évek óta tudományos kutatás tárgya. Egy időben pedig divattá vált életmódként megélni, felvenni ezt az új "életérzést" és a "belső szabadsághoz vezető utat", a "kitartás művészetét". A magány az új jóga, hirdették az életmód szervezők, és az igazságkeresők tömegei zarándokoltak és zarándokolnak el Camino de Santiago-ba, vagy zárkóznak el csendes menedékekre. Azok azonban, akik igazán magányosak, ritkán boldogok.
Egyes emberek élhetnek egyedül, lehetnek szociálisan elszigeteltek, és ennek ellenére nem érzik magukat sem magányosnak, sem boldogtalannak. Ezzel szemben mások magányosnak érezhetik magukat egy nagyvárosban és egy lakótömbben, és emiatt szenvedhetnek. Némileg elvont értelemben a „magány” kifejezést úgy határozhatjuk meg, mint azt a kényelmetlen vagy mentálisan súlyosan kimerítő érzést, amely a társadalmi érintkezés kívánt mértéke és a valóság közötti nagy eltérésből fakad.
De "csak azért, mert valaki egyedül van, az nem jelenti azt, hogy magányos. Valaki csak akkor magányos, ha a magány fájdalmas számára, ha elszigeteltnek érzi magát, vagy úgy érzi, nem tartozik senkihez és semmihez” mintha nem lenne sehova való" – mondja dr. Manfred Beutel a Mainzi Egyetemi Kórház Pszichoszomatikus Osztályának igazgatója a Der Spiegel-nek. Azt is elmondta, hogy dr. Maike Luhmann (Ruhr University Bochum, Germany) vizsgálatai szerint Németországban minden ötödik 85 év feletti ember magányosnak érzi magát. A 45-65 év közöttieknél ez az arány 7 főből 1. Különösen érintettek az idősek, betegek, akik alig tudnak elhagyni otthonukat. "Ez egy ördögi kör, mivel a társadalmi elszigeteltség depressziót vagy a szív- és érrendszeri megbetegedéseket okozhat. És a koronavírus pandémia idején e probléma még több embert érintett, tehát magányosság "járványról" is beszélhetünk.
Dr. Julianne Holt-Lunstad (Brigham Young University in Provo) egyenesen azt állítja, hogy a magány és a társadalmi elszigeteltség még nagyobb egészségügyi probléma, mint az elhízás. Amint arról az Amerikai Pszichológiai Társaság washingtoni konferenciáján is beszámolt: két nagy metaanalízis kimutatta, hogy a társadalmi elszigeteltség és a magány összefüggésbe hozható a korai halálozás fokozott kockázatával.
Ma már rengeteg tudományos bizonyítékkal rendelkezünk arról, hogy a magánytól szenvedőket különösen veszélyeztetik az egyéb megbetegedések. Beutel 2017-es tanulmánya szerint az érintettek gyakrabban esnek depresszióba és folytatnak egészségtelen életmódot. Egy 2016-ban közzétett metaanalízis szerint a magány és a társadalmi elszigeteltség a szívkoszorúér-betegség és a stroke fokozott kockázatával jár, és összefüggésben áll a korai mentális romlással. A magány az Alzheimer-kór korai tünete lehet, amint azt Donovan és munkatársai tanulmánya is jelzi, amely összefüggést talált a magány és az agyi amiloid terhelés között.
Forrás:
Salinas, J. et al Association of Loneliness With 10-Year Dementia Risk and Early Markers of Vulnerability for Neurocognitive Decline. Neurology DOI: https://doi.org/10.1212/WNL.0000000000200039
Natalie M. Golaszewski, N.M. et al.: Evaluation of Social Isolation, Loneliness, and Cardiovascular Disease Among Older Women in the US JAMA Netw Open. 2022;5(2):e2146461. doi:10.1001/jamanetworkopen.2021.46461
Beutel, M.E. et al: Loneliness in the general population: prevalence, determinants and relations to mental health. BMC Psychiatry 17: 97 (2017) https://doi.org/10.1186/s12888-017-1262-x
Valtorta, N.K., et al: Loneliness and social isolation as risk factors for coronary heart disease and stroke: systematic review and meta-analysis of longitudinal observational studies http://dx.doi.org/10.1136/heartjnl-2015-308790
nagykálnai 0859 Rostdús táplálék és demencia
Mortalitást növelő társadalmi és viselkedési tényezők
