Pfizer és Moderna vakcina terhességben
A Pfizer és a Moderna COVID-19 elleni vakcinája egyaránt biztonságosnak bizonyult várandósok számára is – számol be a legfrissebb előzetes eredmények alapján a New England Journal of Medicine című lap.
Az amerikai járványügyi hivatal (CDC, Centers for Disease Control and Prevention) hangsúlyozza, hogy a várandósok esetében nagyobb a kockázata annak, hogy a COVID-19-fertőzés súlyos betegséget okoz. A vakcinák engedélyeztetésének alapját képező klinikai vizsgálatokba nem vontak be várandósokat, így a vakcina ezen állapotban történő alkalmazhatóságát legfrissebb kutatási eredmények és a való élet tapasztalatai támasztják alá, annek alapján a CDC várandósok számára és javasolja a vakcina beadását.
A most közzétett vizsgálatban a szerzők három adatbázis 2020. december 14-e és 2021. február 28-a közötti adataiből választották ki a várandósokra vonatkozó adatokat elemzésre. A vizsgálatba nem vontak be a Johnson & Johnson vakcinájával oltottakat, ugyanis ez a vakcina éppen az elemzés lezárása előtti napon kapta meg sürgősséggel a forgalomba hozatali engedélyt.
A tapasztalatok szerint várandósoknál is erőteljes immunválaszt vált ki a vakcina, az eddigi adatok szerint súlyosabb mellékhatások nélkül. A szerzők hangsúlyozzák, hogy a most közzétett adatok előzetes jellegűek, és további kutatásokban megerősítésre szorulnak.
A vakcinák mellékhatásainak bejelentésére szolgáló regiszter (VAERS, Vaccine Adverse Event Reporting System) adatainak elemzésével azt találták, hogy a terhességek 86%-a végződött élve szüléssel, 12,6%-a spontán vetéléssel és 0,1%-a halva szüléssel. Az élve szüléseken belül 9,4% volt a koraszülések, 3,2% a méhen belüli fejlődési elmaradás és 2,2% a veleszületett anomáliák aránya.
Leggyakoribb oltási mellékhatásnak az injekció beszúrása helyén fellépő fájdalom, a fáradtságérzés és a fejfájás bizonyult, mely valamivel gyakrabban fordult elő várandós, mintha nem terhes beoltottak körében. A VAERS adatai szerint a mellékhatások 70%-a független volt a terhességtől. A terhességgel vagy a neonatalis időszakkal összefüggő, körülbelül 30%-ot kitevő mellékhatások közül leggyakrabban spontán vetélés fordult elő, ezt követte a gyakorisági sorban a halvaszülés, a korai burokrepedés és a hüvelyi vérzés.
A szerzők ugyanakkor elemzésük gyengéjeként említik, hogy a regiszter adatai jelentős részben az érintettek önbevallással alapulnak, ami némi aggodalmat kelthet azok pontosságát illetően, illetve csak korlátozott információkkal rendelkeztek azokról az egyéb potenciális kockázati tényezőkről, melyek befolyásolhatják a kedvezőtlen terhességi és neonatalis kimeneteleket. Folyamatos monitorozást tartanak szükségesek arra nézve, hogy a vakcina mennyire biztonságos az anyára nézve, a terhesség korai stádiumában, illetve a fogamzás előtti periódusban.
Mindazonáltal fontos előrelépést jelent, hogy míg tavaly decemberben még egyáltalán nem álltak rendelkezésre adataink a terhesség alatti vakcinázás hatásosságára és biztonságosságára vonatkozóan, most, alig négy hónappal később már legalább 35 000 személyre vonatkozó adatok vannak a birtokunkban. Ezek egyelőre még nem elégségesek minden felmerülő kérdés megválaszolására, mindenesetre már jóval több kérdésre tudunk választ adni, mint négy hónappal korábban.