A visszatérő epilepsziás rohamok fő kockázati tényezői a két spontán görcsroham között eltelő >24 órás időköz, epileptiform eltérések az EEG-n, kóros agyi képalkotási eltérés, éjszakai görcsrohamok vagy epilepsziás tünetegyüttes. Gyermekkorban kulcsfaktor a kóros EEG, az epilepsziás tünetegyüttes, a súlyos koponyasérülés és a központi idegrendszeri bé­nulás. Az antiepileptikumok befolyásolhatják a kognitív teljesítményt és a viselkedést. Elhagyásuk 2–5 éves rohammentesség után megfontolha­tó. Ha a görcsrohamok nem kontrollálhatók velük, szóba jöhet a görcsro­ham gócának kimetszése, ketogén diéta, a n. vagus ingerlése vagy agyi neurostimulátor beültetése.

A nők igen különböző elvárásokkal viseltetnek a menstruáció gyakorisága iránt, melyet kulturális és vallási tényezők is befolyásolnak. Több oka is lehet annak, ha egy nő a havonkénti menstruációt részesíti előnyben, ezek: (1) személyes szempontok, például félelem attól, hogy ritkább menstruáció mellett esetleg későn derül fény egy nem kívánt terhességre, de ide sorolható az a vélekedés is, hogy a hormontartalmú készítmények a későbbi életszakaszokban meddőséget okozhatnak; (2) társadalmi elvárások, például a „természetes és belülről fakadó nőiesség” elvárása; vagy (3) olyan mítoszok, mint például hogy a menstruáció során „rossz vér” távozik a szervezetből. 

A szexuális egészség centrális szerepet tölt be az egyén személyiségfejlődésében, és egyben meghatározó az életminőség szempontjából. A biológiai akceleráció következtében a fiatalok testi értelemben egyre korábban érik el a szexuális érettséget, s az aktív szexuális élet kezdete is korábbra tevődik. A korai szexuális élet magas kockázatot jelent a nem kívánt terhességek és nemi betegségek iránt. A magas szintű, széles körben elérhető prevenciós programok a harmadik évezred egészségfejlesztésében kiemelt hangsúlyt kell, hogy kapjanak.

A mai társadalomra a tudatos családtervezés jellemző, ami azt foglalja ma­gában, hogy a nem kívánt terhességet különféle módszerekkel igyekeznek megelőzni. A társadalom és a nők elvárásai a fogamzásgátló módszerrel szemben sok szemponttól függenek, így a földrajzi helytől, kulturális hát­tértől, iskolázottságtól, anyagi lehetőségektől. Egy skandináv országban élő nő pl. sokkal inkább elfogad egy olyan módszert, amely a menstruáció akár teljes elmaradásával jár, mint egy ugyanolyan korú, társadalmi státu­szú olasz nő. Manapság egyre inkább előtérbe kerülnek azok az adagolási módok, amelyek nem igényelnek napi odafigyelést, ezzel is igazodva a nők egyre feszítettebb élettempójához.

Az észszerű családtervezés és a gondtalan nemi élet sokak számára elkép­zelhetetlen fogamzásgátlás nélkül. Amilyen sokfélék a rövidebb vagy hos­szabb távú fogamzásszabályozást megkívánó egyéni, családi és társadalmi okok, élethelyzetek, olyan változatosak a rendelkezésre álló módszerek is.

Világszerte az összes terhesség 41%-a, Európában 44%-a nem kívánt, nem tervezett. Ez az arány fiatalabb (18–24 év) nőkben közel kétszer magasabb, mint az összes reproduktív korú nőben (15–44 év). Az Egyesült Államokban a nem kívánt terhességek háromnegyede ≤29 éves nőkben fordul elő, valamint a 18–29 év közötti egyedülálló nők 25%-a számolt be nem kívánt terhességről.

A fingolimod gyógyszerrel kezelt SM-betegek 2 második, 3 harmadik fázisú és kiterjesztett klinikai vizsgálatai során észlelt terhességek elemzését végezték el a szerzők. In utero fingolimodhatásról akkor beszélhetünk, ha a fogantatás során vagy előtte 6 héten belül a beteg még szedte a gyógyszert.

Egy keresztmetszeti felmérés eredményei a hormonális fogamzásgátlási módszer választásról az egyes módszerekről történt részletes felvilágosítást követően

Cikkreferátum Christian Egarter, Brigitte Frey Tirri, Johannes Bitzer, et al. Women’s perceptions and reasons for choosing the pill, patch, or ring in the CHOICE study: a cross sectional survey of contraceptive method selection after counseling. BMC Women’s Health 2013;13:9 közleménye alapján.

A szülők jobban elfogadják, ha kamasz lányuk fogamzásgátló tablettával védekezik, mint a fogamzásgátlás más módszereit, például az óvszert – számoltak be a UC San Francisco (UCSF) szakemberei.

A világ számos egyéb pontjához hasonlóan Svédországban is a stroke számít a rokkantság és halálozás egyik vezető okának. A svédországi statisztikák szerint az ischaemiás forma teszi ki az összes stroke-eset 80%-át, míg az intracerebrális vérzéssel járó stroke jóval ritkább (10%). A nők csoportjában regisztrált kisebb előfordulási arányok valószínűleg azzal függnek össze, hogy a nők minden korosztályában kisebb a stroke kockázati tényezőinek prevalenciája.