Az apa étrendje már a fogantatás előtt befolyásolhatja a születendő gyermek egészségét és testösszetételét.

Az új osztályozás olyan átfogó szemléletet kínál, amely segít megérteni, hogyan kerülik el a daganatok az immunrendszer támadását.

Érett, zománcot termelő sejtek hozhatók létre humán őssejtekből, ami megteremti az alapot a jövőbeni biológiai alapú zománcregenerációs eljárásokhoz.

Az egészségügyben kiterjedten alkalmazott műanyag eszközök és a mű­anyagbontásra képes környezeti baktériumok együttesen felvetik a kérdést: előfordulhatnak-e ilyen kórokozók a klinikumban is? Az alább ismertetett vizsgálatban egy olyan, sebváladékból izolált Pseudomonas aeruginosa törzset azonosítottak, mely a polikaprolakton (PCL) típusú műanyagot bontani képes enzimet termel, sőt, az így keletkező bomlástermékeket szénforrásként használja fel. A műanyagbontó képesség összefüggést mu­tatott a kórokozó biofilmképzésével és virulenciájával, így amellett, hogy a baktérium károsítja a műanyag eszközöket, nehezen kezelhető fertőzé­sekhez is vezethet.

A csak nőkben előforduló különleges RNS a vérképző és az immunrendszerben is fontos szerepet tölthet be.

Az új intelligens kötszer egyszerre képes a seb hőmérsékletének passzív szabályozására, igény szerinti antibakteriális hatás kifejtésére és a bőrhöz hasonló mechanikai tulajdonságokkal rendelkezik.

Egyszerre több olyan útvonalat is aktivál egy már engedélyezett hatóanyag, amelyek protektív hatásúak lehetnek neurodegeneratív kórképek ellen.

Sikerült azonosítani azt a transzportfehérjét, amely lehetővé teszi, hogy a véráramban keringő lipidmolekulák bejussanak a bőrbe.

Cél: A vizsgálat célja annak meghatározása volt, hogy mely klinikopatológiai és molekuláris tényezők befolyásolják az immunellenőrzőpont-gátló kezelések hatékonyságát uro­teliális karcinómában (UC).

Módszerek: Több mint 200, pembrolizumabbal vagy atezoli­zumabbal kezelt, lokálisan előrehaladott vagy metasztatikus UC-s beteg klinikai adatait elemeztük. Száz daganatszöveten NanoString-alapú génexpressziós vizsgálatot végeztünk, valamint meghatároztuk a szérum szolubilis PD-L1-szint­jeit. Klinikai és molekuláris adatok integrálásával prediktív modellt hoztunk létre.

Eredmények: Az objektív válaszarány (ORR) és a teljes túl­élés (OS) összhangban volt a klinikai vizsgálatok adataival. A kedvezőtlen ECOG-státusz, a metasztázisok jelenléte, az alacsony hemoglobinszint és a Bellmunt-rizikófaktorok rövidebb túléléssel társultak. Több, túléléssel és terápiás vá­lasszal összefüggő gént azonosítottunk; közülük a PSMB10 prognosztikus és prediktív jelentőségét független kohorsz is megerősítette. A neuronális és a TCGA-luminális infiltrált altípusok mutatták a legjobb immunterápiás választ. A magas szolubilis PD-L1-szint rosszabb OS-sel társult.

Következtetések: A klinikai és molekuláris tényezők integ­rálásával létrehozott modell hatékonyan jelezte előre az immunterápia alatti túlélést UC-ben. Eredményeink alátá­masztják, hogy a hagyományos klinikai paraméterek mellett a génexpressziós jellemzők is fontos szerepet játszhatnak a betegek prognózisának és terápiás válaszának előrejelzé­sében.

Magy Onkol 70:85-87, 2026

Új reményt adhat a gyógyíthatatlan, genetikai eredetű betegség kezelésében az egérmodellek esetén tett mostani felfedezés.