Sikerült több ok-okozati variánst azonosítani, és ezeket összekapcsolni az agy fejlődésében és a szinaptikus jelátvitelben bizonyítottan szerepet játszó génekkel.

 A fejlődésben és a normális anyagcsere-állapot fenntartásában fontos szerepet játszó pajzsmirigyfunkció megítélése a TSH (tireoideastimuláló hormon vagy pajzsmirigy-stimuláló hormon) és a szabad pajzsmirigyhor­monok mérésével történik. A komplex fordított kapcsolat a TSH és a pe­rifériás pajzsmirigyhormonok között lehetővé teszi, hogy a TSH szenzitív markere legyen a pajzsmirigyfunkciónak. A genetikai faktorok és környezeti tényezők mellett az életkornak van a legnagyobb jelentősége. A laborató­riumi módszerek normális tartományai kismértékben eltérnek, így nehéz megadni a klinikumban használható pontos korfüggő felső határt. A nagy nemzetközi útmutatók sem adnak egyértelmű állásfoglalást a normális tartományokról. A pajzsmirigystátusz változik az életkorral, míg időseknél a hanyatló pajzsmirigyműködés a túlélés elősegítője, addig a fiatalabbak­nál kardiovaszkuláris és metabolikus kórállapotok rizikóját eredménye­zi. Összefoglalónkban elemezzük a pajzsmirigy működési jellemzőit az intrauterin kezdetektől az időskorig.

A Crohn-betegségben kialakuló fibrózis sejtszintű vizsgálata új eredményeket hozott a betegségben szerepet játszó sejtpopulációk azonosításával.

Japán kutatók szerint egy specifikus immunsejt-alcsoport, az EGR1-t expresszáló CD14+ monociták okozzák a betegségben kialakuló veseelégtelenséget.

Az immunrendszer sejtjeinek génexpressziós mintázatai segíthetnek a Parkinson-kór és a hasonló kórképek elkülönítésében.

A D-vitamin-hiányt világszerte magas előfordulási gyakorisága és a mozgás­szervi egészséget érintő negatív klinikai következményei miatt közegészségügyi problémának tekintik. Ebben az irodalmi áttekintésben a szerzők a napi 2000 nemzetközi egység (NE) (50 μg) D3-vitamin pótlása melletti tudományos bizonyítékokat vitatják meg, kitekintve a vitaminpótlás biz­tonságosságára és néhány olyan kivételes esetre, amelyre az orvosoknak ajánlott különös figyelmet fordítaniuk.

Az amygdala területén egy új mechanizmust fedeztek fel, ami megakadályozhatja a hipertónia kialakulását.

A ketogén diéta sclerosis multiplexben történő 6 hónapos, 2. fázisú vizsgálatának átfogó multiomikai elemzése megerősítette a jelentős gyulladáscsökkentő hatást.

A Massachusetts Institute of Technology (MIT) Picower Institute for Learning and Memory kutatói a Proceedings of the National Academy of Sciences (PNAS) folyóiratban arról számoltak be, hogy sejtmodellekben és állati mo­dellszervezetekben egy CDK5 enzimmel interferáló peptid alkalmazásával sikeresen fordították vissza az Alzheimer-kórra jellemző neurodegenerációt és a betegség egyéb tüneteiben, például az agykárosodás mértékének csökkentésében és a memóriafunkciókban is javulást értek el.

Proceedings of the National Academy of Sciences, 2023. április

Minden eddiginél részletesebben sikerült feltárni a betegséget okozó egyik mutáció sejtszintű hatásait.