2003 és 2023 közötti forrásokból készült szisztematikus irodalmi áttekin­tés és metaanalízis vizsgálta a 19 év alatti gyermekpopulációban az élő, attenuált (LAIV) és az inaktivált (IIV) vírust tartalmazó influenzavakcinák abszolút és relatív hatásosságát. 109 tanulmány alapján mindkét vakcina körülbelül 50%-os abszolút hatásosságot mutatott, összességében a két vakcina hatásossága a gyermekpopulációban nagyrészt ekvivalensnek tekinthető.

Monoklonális antitest alapú készítmény kínálhat világszerte használható megoldást a veszettség posztexpozíciós kezelésében.

Az EMA felfüggesztette a sarlósejtes vérszegénység (SCD) kezelésére használt Oxbryta (voxelotor, Pfizer) engedélyét

A WHO felmérése szerint a világ cukorbetegeinek csaknem fele nem is tud arról, hogy diabéteszben szenved.

A cikkben átfogó képet kaphatunk az elhízás epidemiológiájáról, patofiziológiai hátteréről, legfőbb szövődményeiről; a metabolikus, kardiovaszkuláris, onkológiai, pszichés és mozgásszervi következményeiről, diagnosztikai kritériumairól és mód­szereiről, valamint a kezelési lehetőségekről, a megelőzés stratégiáiról és a népegészségügyi programokról is.

A betegséget terjesztő tigrisszúnyogok északabbra tolódásával a chikungunya-láz is megérkezhet a vén kontinensre.

Várhatóan 2050-re jelentősen megnő a Parkinson-kóros esetek száma. Az egyre hosszabb várható élettartam és a népesség növekedése a két fő hajtóerő.

A kardiovaszkuláris (CV) betegségek előfordulása és mortalitása Európa számos országában csökkenő tendenciát mutat, de még mindig a megbe­tegedések és a halálozás egyik fő oka. A kardiovaszkuláris kockázat függ attól, hogy látszólag egészséges vagy már ismert CV betegségben szenvedő populációt vizsgálunk-e, de a földrajzi régió vagy egy-egy major rizikófak­tor is jelentősen befolyásolhatja a CV rizikót. Az elmúlt években különböző betegcsoportokra kialakított, újabb kockázatértékelési módszerek isme­rete és használata elősegítheti az emelkedett CV rizikójú egyének időbeni azonosítását és kezelését, ezáltal a CV eredetű mortalitás csökkenését.

Még mindig Kelet-Európa vezet, de a legnagyobb növekedést az amerikai kontinensen mérték.

A társadalmi elszigeteltség és a magány káros egészségügyi következményei régóta ismertek, de ezen összefüggések biológiai háttere azonban továbbra is tisztázatlan.