2021. június 29. napjától hatályos az ún. Gyógyszer-gazdaságossá­gi Törvény (Gyftv.)¹ módosítása, ami jelentős változásokat hozott mind a gyógyszerpromóció, mind a gyógyszercégek és egészségügyi szakembe­rek közötti szerződéses kapcsolatok területén. A törvénymódosítás számos ponton nehezen volt értelmezhető, így a gyakorlati alkalmazása nehéz­ségekbe ütközött; ennek bizonyos aspektusairól előző cikkemben írtam.

Látva a jogszabály hiányosságait és az ebből eredő iparági bizonytalan­ságot, az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) 2021. szeptember 20-án iránymutatást tett közzé, ami segítséget nyújt az értelmezésben (Iránymutatás).²

A Magyar Tudományos Akadémia Orvosi Tudományok Osztálya a közel­múltban társadalmi vitát kezdeményezett az orvoslás és az egészségügy alapvető kérdéseiről. Jelen tanulmány – a szerző előadásából kiindulva – az orvoslás céljait, e célok önkéntes és szabad követésének jelenlegi és jövőbeni lehetőségeit, fenntarthatóságát vizsgálja.

A bizonyítékokon alapuló orvoslásban jártas alapellátók egy csoportja ha­vonta több mint 110 angol nyelvű klinikai kutatási folyóiratot tekintett át 2014-ben, és 255 olyan vizsgálatot gyűjtöttek ki, amely megváltoztathatja az alapellátási gyakorlatot. Minden „releváns betegorientált bizonyítékra”, illetve a várható gyakorlati haszonra vonatkozólag a Canadian Medical Association tagjaitól gyűjtöttek visszajelzéseket. A 2014-ben megjelent kiemelkedő fontosságú közlemények között szerepelnek pl. az akut légúti fertőzések tüneteken alapuló kezelésére vonatkozó ajánlások; egy új és ha­tásos erősítő módszer a fasciitis plantaris terápiájában; és annak igazolása, hogy a vareniclin nikotinpótlással hatásosabb, mint anélkül.

A rendelésen hipertóniás, elhízott, diabéteszes, infarktuson átesett, csípőízületi fáj­dalomra panaszkodó beteggel beszélgetek. Elmagyarázom, milyen fontos betarta­nia a diétát, fogynia kellene, jó lenne, ha többet mozogna; hogy a gyógyszereket is rendszeresen szedje, mondok pár szót az előnyös hatásukról. Megértően bólogat. Rátérünk arra, hogy ha betartja a megbeszélteket, egyre erősebb lesz, újból dol­gozhat a kertjében, látogathatja az unokáit, el tud járni a templomba, részt vehet az ultipartikon. Szeme csillogni kezd, mosolyogva mondja: „Érdekes, eddig minden orvos a betegségemről beszélt! Először érdekel valakit, hogyan élek, mit szeretnék csinálni! Megegyeztünk, doktor úr!

A megelőzés szempontjából lényeges intervenciók az egyénre, a családi környezetre és az egyéb környezeti tényezőkre irányulnak. Az elmúlt 25 évben egyre több olyan protektív és kockázati tényező vált ismertté, amely csökkenti, illetve növeli a mentális zavarok kialakulásának valószínűségét, s ezzel nagyban bővültek a prevenció lehetőségei. 

Nem kérdés: a gyermek-egészségügyi ellátórendszer fejlesztése fontos, ezen belül pedig a házi gyermekorvoslás kiemelkedő szerepet kap a jövőben – legalábbis ez derült ki a Házi Gyermekorvosok Egyesületének (HGYE) legutóbbi rendezvényén.