Az alapellátásban gyakran találkozunk fokozott kardiovaszkuláris kockázatú betegekkel. A módosítható kockázati tényezők, köztük a diszlipidémia kezelése nélkülözhetetlen. Számos vizsgálat eredményei szerint nagy a különbség a klinikai irányelvek ajánlásai és a tényleges klinikai gyakorlat között. 

A koleszterinészter transzfer protein (CETP) gátlószerei közül elsőként gyógyszerré fejlesztett torcetrapibot 2006-ban, nem sokkal célba érése előtt diszkvalifikálták. Túljut-e a III. fázisú akadályokon, átírhatja-e a lipidterápiás irányelveket az anacetrapib, az evacetrapib vagy a dalcetrapib? Akár beépülnek a CETP-gátlók a klinikai gyakorlatba, akár nem, ösztönzést nyújtanak ahhoz, hogy szakítsunk a HDL-koleszterin antiaterogén hatásának leegyszerűsített sémáival.