Egy nagy elemszámú, több éves kutatás szerint a hét adott napja, az évszak, és alvóhelyünk földrajzi elhelyezkedése egyaránt hatással van az alvás hosszára és minőségére.

 A fejlődésben és a normális anyagcsere-állapot fenntartásában fontos szerepet játszó pajzsmirigyfunkció megítélése a TSH (tireoideastimuláló hormon vagy pajzsmirigy-stimuláló hormon) és a szabad pajzsmirigyhor­monok mérésével történik. A komplex fordított kapcsolat a TSH és a pe­rifériás pajzsmirigyhormonok között lehetővé teszi, hogy a TSH szenzitív markere legyen a pajzsmirigyfunkciónak. A genetikai faktorok és környezeti tényezők mellett az életkornak van a legnagyobb jelentősége. A laborató­riumi módszerek normális tartományai kismértékben eltérnek, így nehéz megadni a klinikumban használható pontos korfüggő felső határt. A nagy nemzetközi útmutatók sem adnak egyértelmű állásfoglalást a normális tartományokról. A pajzsmirigystátusz változik az életkorral, míg időseknél a hanyatló pajzsmirigyműködés a túlélés elősegítője, addig a fiatalabbak­nál kardiovaszkuláris és metabolikus kórállapotok rizikóját eredménye­zi. Összefoglalónkban elemezzük a pajzsmirigy működési jellemzőit az intrauterin kezdetektől az időskorig.

Az ANXA3 fehérje és az IL-6 is jó gyógyszercélpont lehet az agydaganatok kezelésére szánt, személyre szabott terápiás módszerek kifejlesztése során.

Az autizmus spektrum zavarral (ASD) élő több mint 5000 gyermek fenotípusos adatainak személyközpontú számítógépes elemzésével a kutatók négy biológiailag és klinikailag elkülönülő autizmus-altípust és azok alapjául szolgáló genetikai jeleket azonosítottak.

Egy kalkulátor segítségével 70 %-os pontossággal előre jelezhető, hogy az urticariás betegen segít-e majd az antihisztaminterápiára.

A cikkben átfogó képet kaphatunk az elhízás epidemiológiájáról, patofiziológiai hátteréről, legfőbb szövődményeiről; a metabolikus, kardiovaszkuláris, onkológiai, pszichés és mozgásszervi következményeiről, diagnosztikai kritériumairól és mód­szereiről, valamint a kezelési lehetőségekről, a megelőzés stratégiáiról és a népegészségügyi programokról is.

A familiáris hiperkoleszterinémia korai felismerésére ajánlott a lipidprofil
azoknál a 9 évesnél idősebbeknél, akiknek elsőfokú rokona korai ASCVDepizódot
szenvedett el, vagy 190 mg/dl-nél magasabb LDL-koleszterin-szint
miatt kezelésben részesül.

 A nyugtalan láb szindróma (RLS) erős mozgáskésztetéssel jellemzett pri­mer alvászavar, melyhez rendszerint paresztézia társul, és nyugalomban – főleg este vagy éjszaka – jelenik meg vagy romlik, és aktivitásra oldódik. A lábakban érzett diszkomfortérzet súlyossága cirkadián ritmust követ, éjfél utáni maximummal. Az RLS tünetei jelentős hatással vannak az éjjeli alvás­ra és a nappali teljesítőképességre. Bár az RLS-t felnőttkori betegségnek gondolják, gyakori a gyermekek esetében is, akiknél könnyen félrediag­nosztizálják. A patofiziológiájában szerepet játszó neuronális szubsztrát lokalizációja még ellentmondásos, azonban egyre bizonyosabb a betegek agyi vashiánya. Mivel hatékonyak és kevés mellékhatást okoznak, a dopamin-agonistákat tartjuk első vonalbeli szereknek, de opioidok, antikonvulzív szerek és benzodiazepinek felírására is sor kerülhet.

A hajók fedélzetén mind az utasok, akár a személyzet körében továbbra is az egyik leggyakoribb orvosi probléma a tengeribetegség.

Mesterséges intelligenciát használó algoritmussal jelentősen felgyorsítható a vírusok elleni gyógyszerek kifejlesztése.