A kortikoszteroidokat fertőzésekre hajlamosító tényezőként tartják szá­mon és megfelelő antimikróbás kezelés nélküli alkalmazásuk katasztrofális következményekkel is járhat. Az elmúlt évtizedek során azonban kiderült, hogy a kortikoszteroidok korai és megfelelő alkalmazása számos fertőzéses kórképben, így szepszisben, COVID-19-fertőzésben, súlyos otthon szerzett tüdőgyulladásban javíthatja a betegség kimenetelét.

A WHO szakértői által készített szisztematikus áttekintés szerint nem bizonyítható összefüggés a mobilhasználat és az agydaganatok kialakulásának kockázata között.

A fiatalkori emlőrák emelkedő incidenciája egyre nagyobb figyelmet és multidiszciplinaritást igényel. Bár a szakmai útmutatókban, irányelvekben az életkor alapvetően nem határoz meg eltérő kezelési protokollokat, dó­zisokat vagy terápiahosszat, a premenopauzális állapot mégis eltérő meg­közelítést követel, egyrészt az endokrin terápia miatt, másrészt a várható hosszú távú túlélés és a potenciális késői toxicitás következtében.

Az eddigi eredmények szerint az EphA3 célpontú CAR-T sejtes kezelések forradalmasíthatják az agydaganatok kezelésének eszköztárát.

Az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek bizottsága (CHMP) két influenza- és két Covid- elleni vakcina forgalomba hozatali engedélyének megadását javasolta. Mind a négy ajánlás az Európai Bizottság jóváhagyására vár.

Az autoimmun hepatitis diagnózisa a klinikai kép, az emelkedett transzamináz, a magas gammaglobulinszintek, valamint az autoantitestek kimutatásán és a májbiopszia-hisztológia leletén alapul. A betegség kortikoszteroidokra, valamint más immunmoduláns gyógyszeres terápiára az esetek 80%-ában jól reagál. A kezelés célja a májgyulladás remissziójá­nak indukálása és fenntartása. Ezáltal megelőzhető a cirrhosisba történő progresszió, sőt a fibrosis reverziója is bekövetkezhet. A betegek élethos­szig tartó gondozást igényelnek; ha a terápiás válasz kedvező, a túlélés hasonló lehet az átlag populációéhoz.

Az SLE sok szervet érintő, ritka autoimmun betegség. A különböző időben és súlyossági formában megjelenő tünetek okán e krónikus betegek tartós gondozást és kezelést igényelnek. Magyarországon kb. 3–5000 rendszere­sen gondozott SLE-s beteg van, azonban a tényleges prevalencia ennél jóval magasabb lehet. Az SLE-t elsősorban a betegség korai felismerésében és terápiájában nagy tapasztalattal rendelkező reumatológus/immunológus szakorvosok diagnosztizálják és kezelik, de a betegek rutinellátásában a gondozó családorvosnak és a társszakmák szakrendelésein dolgozó kol­légáknak is kiemelkedő szerepe van.

A gyermekkori elhízás összefügg az immunproblémákhoz kapcsolódó gyermekkori bőrbetegségek, köztük az alopecia areata, az atópiás dermatitis és a pikkelysömör nagyobb kockázatával.

A dupilumab a legtöbb atópiás dermatitisben szenvedő betegnél még a kezelés 5. évében is hatásos, bár egy vizsgálatban a betegek közel negyede abbahagyta a kezelést.

A torokfájás az alapellátásban kezelt egyik leggyakoribb fertőzés. Fontos, hogy megfelelően lássuk el, és kerüljük a túlzott kivizsgálást, a túlkezelést és a torokfájással jelentkező betegek „túlmedikalizálását”. A medikalizálás ebben az esetben azt jelenti, hogy a kivizsgálással és kezeléssel kapcsolatos döntéseink alapján a betegek azt feltételezhetik, hogy minden esetben szükségük van ezekre a beavatkozásokra, és a szükségtelen gyógyszeres kezelések felesleges tesztek elvégzéséhez és az antibiotikumok indokolatlan használatához vezet.

American Family Physician 2024 április