Az SMA a figyelem középpontjába került az elmúlt években a genetikai hát­terének feltárása, a genetikai alapú terápiás lehetőségek és az újszülöttkori szűrés bevezetése következtében, melyek új távlatokat nyitottak és új ki­hívásokat is hoztak az SMA gondozásában részt vevők, a társszakmák és a háziorvosok számára is. Az SMA ellátásában a terápiás eredmény maxima­lizálása csak a személyre szabott, komplex gondozással biztosítható, mely multidiszciplináris ellátást és holisztikus szemléletet igényel.

A klasszikus allergiás betegségek, mint az allergiás rhinitis vagy akár a ro­varméreg-allergia prevalenciája világszerte növekszik, és kezelésük komoly kihívás lehet a betegeknek és a kezelőorvosoknak egyaránt. A háttérben álló folyamatok ismeretében a széles körben elterjedt és rövid távon ered­ményes betegségkontrollal is kecsegtető tüneti kezelések mellett egyre fontosabb szerepet kap a kórképek természetes lefolyását megváltoztató, annak valódi oki kezelését biztosító allergén-immunterápia.

Az agyalapi mirigy elégtelenségén azt értjük, hogy a mirigy egy vagy több hor­monjának elválasztása csökken vagy leáll, gyakran súlyos következményekkel. A cikk kóroktani és kórélettani alapokon ismerteti a kórismézés és a kezelés főbb tudnivalóit. A szerzők szeretnének hozzájárulni ahhoz, hogy a célszervek nem specifikus tünetekkel járó funkcionális deficitje esetén a nem endokrino­lógus kollégák gondoljanak a hypophysis elégtelenségének lehetőségére is.

Az allergia kifejezést 1906-ban Clemens von Pirquet osztrák gyermekorvos alkotta meg, aki antitest-készítményekkel kezelt gyermekek szérumbetegségének eseteit írta le.

Számos olyan reakció létezik, ami bizonyos élelmiszerek elfogyasztása után nemkívánatos tüneteket okoz embereken. Ezek egy része kisebb számban ételek okozta toxikus ártalmak, nagyobb része nem toxikus ártalmak.  A nem toxikus ártalmak egy része nem immun mediált (enzimhiány=laktóz intolerancia), más része immun mediált. (veleszületett, vagy adaptív immunrendszer zavara). Az adaptív immunrendszer reakciójának négy ismert típusa van, amit az 1. ábra mutat.

Az Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémia (AAP) új irányelvei szerint már az alapellátásban dolgozóknak is drasztikusabban kellene kezelniük a gyermek- és serdülőkori elhízást, és  az elhízáshoz gyakorta kapcsolódó társbetegségeket.

Tisztelt Doktornő / Doktor Úr!

A szakcikk elolvasását követően a tesztkérdéssor minimum 70%-os helyes megválaszolása esetén 2 kreditpont szerezhető az alábbi szakterületek orvosai számára:

• Csecsemő-és gyermekgyógyászat
• Gyermek gasztroenterológia
• Gasztroenterológia
• Háziorvostan
• Szülészet-nőgyógyászat
• Molekuláris Genetikai Diagnosztika
• Üzemorvostan

Kitöltési határidő: 2022. december 31.

A várandós kismamáknak és a 3 évesnél fiatalabb gyermekek számára kiemelkedően fontos a megfelelő folátbevitel, azonban a természetes folát és a mesterséges folsav fogyasztásakor nem metabolizálódó folsav halmozódhat fel, aminek káros késői következményei lehetnek. Dr. Tausz István főorvos, házi gyermekorvos interjúnk során elmondta, hogy anyatej hiányában vagy kevés anyatej esetén miért előnyösebb az aktív folátot (Metafolin^®-t) tartalmazó csecsemőtápszert választani, szemben a folsavat tartalmazó csecsemőtápszerekkel.

Az American Academy of Sleep Medicine (AASM) arra kéri a szülőket, hogy konzultájanak szakorvossal, melatonint, vagy melatonin tartalmú táplálékkiegészítőt adnának gyermekeiknek.