Világunk digitális átalakulása megállíthatatlan. A neurogenetikai kérdé­sekben alkalmazott genomika az adatok mérete és összetettsége nyomán a mesterséges intelligencia (MI) aktív felhasználója, jórészt a genotípus-fenotípus összefüggések értelmezésekor, a variánsok és a (gyakran töme­gesen hiányos) bizonyítékok kombinálásakor. Az adatvezérelt egészségügyi ellátás kibontakozásához, a személyre szabáshoz a klinikai megfigyelések biztonságos megosztásával is hozzájárul.

Az epidemiológiai felmérések megbízhatóságát alapvetően meghatározza a bemeneti adatok minősége, emiatt a pontosabb felméréshez szükséges a Nemzeti Rákregiszter részére jelentett esetek ellenőrzése. Munkánk célja a tüdőrákos diagnózissal jelentett esetek megbízhatóságának vizsgálata, a hibás jelentések mintázatának feltárása volt, a rákregiszternek 2018-ban lejelentett 11 750 tüdőrákos esetet validálva a jelentő kórházak bevonásával, elemezve a jelentések nemi és életkori sajátosságait, illetve a jelentő intézmények jellemzőit. A tüdőrákosnak jelentett esetek 81,3 százaléka igazolódott, a téves jelentések 40,4 százalékában semmilyen malignitás nem volt jelen. A fals esetek között felülreprezentáltak a nők és az idősebb korosztály. A legmagasabb törölt esetszám Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyére jutott. Minden 5. tüdőrákkal jelentett betegnél a használt kód helytelen, ezért a kódolási hatékonyságon javítani szükséges. A leggyakoribb hibák: rosszindulatú/jóindulatú, daganatos/nem daganatos állapotok, illetve primer/metasztázis tévesztés. A megbízhatóságot nem befolyásolta az egyes intézmények ellátási hierarchiában betöltött szerepe. A daganatellenes küzdelem előfeltétele a megbízható epidemiológiai adatok rendelkezésre állása, amelyhez széles körű szakmai összefogás szükséges. Magy Onkol 68:115-123, 2024

A korábban más szívbetegségek markereként vagy következményeként számon tartott pitvari diszfunkciót önálló klinikai entitásnak tekinteni.

Az egészségügyi ellátással összefüg­gő fertőzések megelőzésében nagy jelentősége van a kézhigiénének, mégsem megfelelő a kézhigiénés compliance az or­vostanhallgatók körében.

Nonvalvuláris pitvarfibrillációban (NVPF) stroke-prevenció céljából a jelenleg érvényes 2016-os ESC ajánlás a direkt orális antikoagulánsokat (DOAC) preferálja K-vitamin-antagonista (KVA) kezeléssel szemben. A DOAC-választás mérlegelésénél meghatározó szempont a terápia biztonságossága, a major vérzéses események kockázata. A döntést megnehezíti, hogy direkt (head-to-head) randomizált klinikai vizsgálatok nem történtek a DOAC készítmények között. Jelen tanulmány azon real-world vizsgálatok szisztematikus áttekintése és hálózat metaanalízise, melyek NVPF-betegekben vizsgálta a DOAC és KVA által okozott major vérzéses események gyakoriságát. A szerzők konklúziója szerint apixabankezelés mellett szignifikánsan alacsonyabb volt a major vérzéses rizikó az egyéb DOAC- (dabigatran,rivaroxaban) és warfarinterápiával összevetve.

Az őssejteket betegséglefolyást módosító, immunmoduláns, illetve regene­ratív célzattal felhasználó klinikai vizsgálatok előrehaladása kétségtelenül biztató, ám a legtöbbjük még korai fázisban van, s a közölt klinikai eredmé­nyek a terápiás hatás és a potenciális mellékhatások vonatkozásában nem egyértelműek. Az őssejtek alkalmazásának egységes szabályozása is nélkü­lözhetetlen ahhoz, hogy ez a feltétlenül kedvező, minimális invazivitással járó, egyénre szabható terápiás módszer számos, eltérő patogenezisű kór­formában valóban sikeres és biztonságos kezelési alternatíva lehessen.

A nonvalvuláris pitvarfibrilláció (NVAF) előfordulása az életkor előrehaladtával ugrásszerűen növekszik, és ebben az idős populációban mind a stroke, mind a vérzéses események kockázata fokozott. A strokeprevenció céljából adott alvadásgátló kezelés megválasztása nagy kihívás a kezelőorvos számára. Nagy randomizált klinikai vizsgálatok egyértelműen igazolták, hogy a direkt orális antikoagulánsok mindegyike (dabigatran, rivaroxaban, apixaban, edoxaban) legalább olyan hatékony, és egyes biztonsági végpontokat tekintve, mint például az intracranialis vérzés, halálos vérzés vagy kritikus szervbe történő vérzés biztonságosabb, mint a hagyományos warfarinkezelés. Emiatt a 2016-os ESC-ajánlás a DOAC-okat preferálja IA erősségű ajánlásként a VKA-kezelés helyett. Hogy a DOAC-ok közül melyiket válasszuk, az mindig alapos egyéni mérlegelés kérdése, hiszen egyértelműen nem állítható, hogy az egyik új típusú szer jobb-e a másiknál, mivel direkt (head-to-head) randomizált összehasonlítás nem történt.

Current Medical Research and Opinion, 2017

Úgy tűnik, hogy a pszichoszomatikus betegségek kialakulásának anatómiai háttere az agy–mellékvese kapcsolati háló. 

Az egészségügy átfogó átalakulás előtt áll, ami alapvetően alakítja át az ellá­tórendszer szerkezetét, működését és a szereplők viselkedését. A technoló­giai fejlődés lesz a változások egyik hajtóereje, de a finanszírozási kényszer átalakítja a biztosítási rendszert és átrendezi a felelősségi viszonyokat is. A gyógyítás egyre inkább kollektív tevékenység lesz, és az Evidence Based Medicine szemléletet kiegészíti az együttműködési kényszer (Cooperation Based Medicine). A gyógyítási tér és az egészségfelelősség kitágul a beteg felé, mindez új alapokra helyezi az orvos-beteg viszonyt. Ebben az írásban – néhol szándékoltan kontúros elrajzolással és szimplifikációval – ezekre a változásokra próbáltam felhívni a figyelmet.

A testünkben túlsúlyban élő apatogén mikroorganizmusok alapvető szerepet játszanak az egészséges homeosztatikus egyensúly fenntartásában. Zavaruk a legkülönbözőbb betegségek patomechanizmusában lényeges tényezőként szerepel.