A hagyományos konformális emlőbesugárzásokat mostanra kiváltó és egyre jobban elterjedő intenzitásmodulált (IMRT) besugárzási technikák egy lehetséges típusa a volumetrikusan modulált (VMAT) ívbesugárzási technika. A vizsgálat célja nyirokcsomó-pozitív emlőrákos betegek VMAT- és IMRT-sugárterápiás terveinek dozimetriai összehasonlítása. A vizsgálatban olyan betegek vettek részt, akik elmúltak 18 évesek, az AJCC/UICC beosztás szerint II. és III. stádiumúak, nyirokcsomó-pozitívak. Az összes vizsgált beteg esetére több IMRT- és VMAT-terv készült, majd ezek összehasonlításra kerültek. A VMAT-technikák az IMRT-besugárzási módszerrel összevetve mind a céltérfogat, mind pedig a védendő szervek terhelése szempontjából ekvivalens eredményekhez vezettek. A kezelési időtartamokat, valamint a monitoregységeket tekintve a VMAT-tervek jóval alacsonyabb értékeket adnak mindkettőre.

A prosztatarák a férfiak egyik leggyakoribb urológiai daganatos megbetegedése. A szerven belüli daganat eredményesen gyógyítható, így nem lehet eléggé hangsúlyozni az agresszív dülmirigyrák korai diagnosztizálásának jelentőségét. Előrehaladott stádiumban az egyre korszerűbb gyógyszeres kezelésekkel jól befolyásolható a daganat progressziója, ezek a terápiás lehetőségek hazánkban is elérhetők. Dolgozatunkkal szeretnénk bemutatni a prosztatadaganat jelenlegi diagnosztikus és terápiás lehetőségeit. 

A differenciált pajzsmirigyrák incidenciája az elmúlt években jelentősen növekedett, a daganatspecifikus halálozás azonban ér­demben nem változott. A daganatok több­sége korai stádiumú, jó prognózisú, ezért a nemzetközi irányelvek a kevésbé radikális ellátás mellett foglaltak állást.

Vizsgálatunk célja nőgyógyászati tumorok posztoperatív, intenzitásmodulált kismedencei besugárzásánál a CTV-PTV kiterjesztés mértékének meghatározása. Tíz, nőgyógyászati daganat miatt operált és adjuváns sugárkezelésben részesített beteg adatait dolgoztuk fel. A betegeket Varian TrueBeam lineáris gyorsítóval kezeltük és a besugárzások előtt kúpsugaras CT-vel (CBCT) 3D-s képalkotást végeztünk. A besugárzás RapidArc technikával, két teljes ívben történt. A CTV-PTV biztonsági zónát a van Herk-képlet alapján számoltuk ki. A céltérfogatra és védendő szervekre a nemzetközi szakirodalomban ajánlott dózismegszorításokat alkalmaztuk. A RapidArc és 3D konformális technika összehasonlítása a konformitási szám (CN) alapján történt a céltérfogatok, illetve V45 és V50 mérőszámokkal a védendő szervek esetén. A képillesztéseket két sugárterápiás orvos függetlenül végezte. A CTV-PTV kiterjesztések értékei IGRT-vel vagy anélkül átlagban 0,67 cm vs. 1,53 cm, 0,66 cm vs. 1,25 cm és 0,34 cm vs. 0,98 cm voltak vertikális, longitudinális és laterális irányokban. Napi „on-line” CBCT korrekció esetén 0,5 cm-es CTV-PTV kiterjesztés elegendőnek bizonyult. Magy Onkol 63:110–115, 2019

Kulcsszavak: képvezérelt sugárkezelés, intenzitásmodulált sugárterápia, konformális sugárterápia, nőgyógyászati tumor

A sugárkezelés régóta fontos szerepet játszik a limfoproliferatív daganatos betegségek kezelésében. A nyiroksejtes daganatok diagnosztikájában és kezelésében hatalmas fejlődés tapasztalható az elmúlt évtizedekben. A molekuláris diagnosztika egyre pontosabban tipizálja a különféle daganatokat, és lehetőséget nyit a célzott kezelések bevezetésére és egyre szélesebb körű alkalmazására. A képalkotás, különösen a funkcionális képalkotás fejlődése pedig egyre inkább befolyásolja a kezelés stratégiáját. A sugárterápiában is fontos technikai fejlődés ment végbe. Ennek következményeként a sugárterápia helye, dózisa, technikája folyamatosan változik. Ebben a rövid összefoglaló tanulmányban azokat az aktuális kérdéseket tekintjük át, amelyekkel a betegek kezelésében részt vevő hematoonkológus vagy sugárterápiás szakemberek rendszeresen szembekerülhetnek. Ezek a következők: a korai Hodgkin-kór sugárkezelése: a dózis csökkentésének lehetősége, a besugárzott térfogat csökkentésének lehetősége, a PET-CT vezérelt, rizikóadaptált sugárkezelés; az előrehaladott Hodgkin-kór konszolidációs sugárkezelése; a sugárkezelés szerepe a diffúz nagysejtes non-Hodgkin-limfómában a rituximabéra idején; a modern sugárterápiás eljárások (intenzitásmodulált sugárkezelés, protonbesugárzás etc.) szerepe a nyiroksejtes daganatok kezelésében. Magy Onkol 61:97–104, 2017

Kulcsszavak: limfóma, sugárkezelés, involvált nyirokcsomó, PET-CT

Vizsgálatunk célja az EBT2 önhívó filmek fizikai tulajdonságainak megismerése és klinikai alkalmazási feltételeinek meghatározása volt. A filmeket különböző technikával készült tervek alapján (3D konformális – 3DCRT, intenzitásmodulált – IMRT és sztereotaxiás – SBRT) technikával sugaraztuk be, majd összehasonlítottuk a tervezőrendszerből exportált dózis eloszlással. Az elemzéshez két különböző gyártó filmelemző szoftverét használtuk: PTW Mephysto és FilmQA Pro. A tervek összehasonlítását gamma-analízissel végeztük, 3%, 3 mm-es, illetve 2%, 2 mm-es gamma-kritériumra. PTW Mephysto, illetve FilmQA Pro szoftverrel végzett gamma-analízis eredményei 3%, 3 mm-es feltételekre: 3DCRT (95,5/100%), IMRT (97/99,9%), SBRT (99,7/100%). A 2%, 2 mm-es gamma-kritérium esetén 3DCRT (87,1/98,9%), IMRT (92/98,5%), SBRT (96,7/97,9%) eredményeket kaptunk. Megállapítható, hogy megfelelő használat mellett a szkenner tulajdonságai nem befolyásolják az eredményeket. Mindkét kiértékelő szoftver alkalmas a filmek kalibrálására, kiértékelésére. Az EBT2 önhívó film alkalmas a sugárterápiás tervek kétdimenziós ellenőrzésére. Magyar Onkológia 60:299–304, 2016

Kulcsszavak: EBT2 film, intenzitásmodulált, gamma-analízis, radiokróm

A sugárterápiás technológia fejlődésével, a pontosabb betegrögzítéssel, a pozitronemissziós tomográfia (PET) képfúzió tervezésbe való bevonásával, 3D képvezérelt sugárkezeléssel és az intenzitásmodulált dinamikus ívbesugárzás alkalmazásával a hipofrakcionált sztereotaxiás típusú sugárkezelés kiterjeszthetővé válik extrakraniális céltérfogatokra, így akár metasztázisok kezelésére is. Intézetünkben 2012. október és 2014. augusztus között 7 betegnél alkalmaztunk extrakraniális, hipofrakcionált, képvezérelt sugárkezelést Novalis TX besugárzókészülékünkön RapidArc (illetve egy esetben 3D konformális) technikával különböző kisszámú és nem gyorsan növekvő metasztázis esetében. A kezelések megtervezéséhez, a céltérfogat pontos meghatározásához – amennyiben lehetőségünk volt – PET/CT-t, illetve octreotid scant (egy carcinoid tumoros beteg esetében) használtunk. Kontúrozás során az áttét lokalizációját és a várható szervmozgást is figyelembe véve 5–20 mm közötti biztonsági margót használtunk, a kezelési térfogat átlaga 312 cm3 volt. 2,5–3 Gy frakciódózisokkal 39–45 Gy összdózist szolgáltattunk ki, a teljes kezelési idő 2,5–3 hét volt. A beállításokat a kezelés alatt ún. on line protokoll alapján ExacTrac, illetve kV-os Cone Beam CT segítségével ellenőriztük, és a detektált eltéréseket minden kezelés előtt korrigáltuk. Betegeink a kezeléseket jelentősebb (Gr>2) mellékhatások nélkül, jól viselték. A kontrollvizsgálatok során minden betegünknél a metasztázisok méretbeli csökkenését észleltük (követési idő mediánja: 5 hónap). Első tapasztalataink szerint az extrakraniális képvezérelt hipofrakcionált sugárkezelés jól tolerálható a betegek számára és megfelelő effektussal alkalmazható kisszámú metasztázis kezelésében. Magyar Onkológia 59:154–159, 2015

Kulcsszavak: hipofrakcionált sugárkezelés, metasztázisok, képvezérelt sugárkezelés, intenzitásmodulált ívterápia

Munkánk célja komputertomográfia-alapú, képvezérelt, modern, dinamikus ívterápiás kezelési program bevezetése és minőségbiztosításának bemutatása. A Debreceni Onkológiai Klinikán üzembe helyezett Elekta Synergy™ típusú, Agility fejjel és kilovoltos CT-képvezérlési lehetőséggel felszerelt lineáris gyorsítón bevezetésre került az ívterápiás sugárterápiás kezelés. Ennek a programnak az alapjait és a fizikusi minőségbiztosítás hátterének megalapozását kívánjuk bemutatni. Specifikus teszteket végeztünk a gyorsító ún. dinamikus intenzitásmodulált kezeléseinek ellenőrzésére. Napi, heti és havi rendszerességű fizikusi minőségbiztosítási protokollt dolgoztunk ki, és ezt a rendszeres gyakorlatban is megvalósítottuk. A modern sugárterápiás technikák és a kilovoltos CT-alapú képvezérelt sugárterápia bevezetésre került. Új kezelési technikák, így az ívterápiás sugárkezelés bevezetése előtt ajánlott specifikus tesztek elvégzése és átlátható, szigorú minőségbiztosítási protokollok felállítása. Emellett szükség van az ellátásban részt vevő fizikusok, orvosok és sugárterápiás asszisztensek megfelelő képzésére. Magyar Onkológia 59:125–132, 2015

Kulcsszavak: képvezérelt sugárterápia, intenzitásmodulált ívbesugárzás, kilovoltos cone-beam CT, minőségbiztosítás

Munkánk célja a 18FDG-PET/CT kezelésmódosító hatásának értékelése lokálisan előrehaladott fej-nyak laphámkarcinóma (LEFNYLK) komplex ellátásában, valamint a 3D konformális és intenzitásmodulált besugárzási céltérfogat meghatározásában. 2006 és 2011 között 185, a kiindulási diagnózis szerint LEFNYLK-ban szenvedő beteg 18FDG-PET/CT vizsgálata történt, a sugárterápiához egyeztetett paraméterekkel betegrögzítéssel, a radioterápia (RT), ill. kemo-radioterápia (KRT) előtt. Ez 91 esetben indukciós kemoterápia (IKT) után elvégzett vizsgálatot jelentett (közülük 20 esetben az IKT előtt is történt PET/CT). 114 esetben összehasonlítottuk a topoCT-n (GTVct) és a PET/CT-n (GTVpet) kontúrozott tumortérfogatot. Értékeltük a PET/CT hatását a kezelési koncepcióra, a GTV meghatározására és a GTVpet összefüggését a betegségspecifikus és a teljes túléléssel. A 15 ismeretlen kiindulású, nyaki nyirokcsomóáttétet adó esetnél 2 tüdő-, 10 fej-nyak primer tumor igazolódott, 3 esetben nem volt kimutatható a primer daganat. Szinkron második tumorra 8 (4,4%), távoli metasztázisra pedig 15 (8,2%) esetben derült fény. A GTVct és a GTVpet közötti különbség szignifikánsnak (p=0,001) bizonyult. A GTVpet 16 esetben (14%) volt nagyobb, a garatban multifokális tumorlokalizáció (4 eset), ill. nyirokcsomóáttét (12 eset) miatt. A PET/CT alapján 6 betegnél nem volt eltérés, míg kisfokú GTV-csökkenést (GTVct-GTVpet<10%) 10 esetben regisztráltunk. Jelentősen kisebb lett a GTV 82 (72%) esetben (GTVpet-csökkenés 15–20%: N=4; 20–50%: N=46; >50%: N=32). Az átlagosan 6,4 év követés után a teljes (medián: 18,3±2,6 hónap) és a daganatspecifikus (medián: 25,0±4,0 hónap) túlélés szoros összefüggést (p=0,0001) mutatott a GTVpet nagyságával (<10 cm3; 10–40 cm3; >40 cm3). A 18FDG-PET/CT-vizsgálat jelentősen befolyásolja a betegek komplex kezelését, és nagy arányban pontosítja a céltérfogat kijelölését. A tumorválasz értékelése elősegíti a további kezelések egyénre szabott tervezését. Magyar Onkológia 59:103-110, 2015

Kulcsszavak: 18FDG-PET/CT, fej-nyak laphámkarcinóma, GTV, sugárterápia

A dolgozat célja a magyar sugárterápia helyzetének felmérése és ismertetése a 2012 2014. évi betegadatok, a rendelkezésre álló infrastruktúra és emberi erőforrás tükrében. 2014 decemberében és 2015 januárjában valamennyi (n=12) magyar sugárterápiás központ vezetőjét egy 3 részből (1. betegellátási adatok; 2. sugárterápiás infrastruktúra; 3. emberi erőforrás) álló kérdőív kitöltésére kértük fel. Az adatszolgáltatásnak mind a 12 sugárterápiás központ eleget tett. 1. Betegellátási adatok: 2014-ben Magyarországon 33 162 beteg részesült sugárkezelésben: teleterápiában 31 678 (95,5%), brachyterápiában (BT) pedig 1484 (4,5%) beteg. A 2012-es évhez képest az összes sugárkezelt beteg száma 6,6%-kal nőtt, de a BT-ban részesülteké 11%-kal csökkent. Az összes sugárkezelés 42%-át a két fővárosi központ végezte: Országos Onkológiai Intézet (OOI) – 9235 beteg (28%), Fővárosi Onkoradiológiai Központ (FOK) – 4812 beteg (14%). A megavoltos besugárzókon kezelt betegek (n=22 239) közül mindössze 901 (4%) részesült intenzitásmodulált (IMRT) és 2018 (9%) képvezérelt (IGRT) sugárkezelésben. 2014-ben az összes BT 52%-át Budapesten végezték: OOI – 539 beteg (36%); FOK – 239 beteg (16%); 3 központban BT-t nem végeztek. Prosztata I-125 BT-t és emlőtűzdelést csak egy, prosztata HDR BT-t kettő, míg fej-nyaki tűzdelést három központ végzett. 2. Infrastuktúra: A folyamatban lévő EU-s fejlesztéseket is beszámítva 2015 végétől 13 sugárterápiás központban összesen 39 megavoltos besugárzó és 12 brachyterápiás készülék fog üzemelni. 3. Emberi erőforrás: Jelenleg a 12 sugárterápiás központban 92 sugárterápiás szakorvos, 29 rezidens/segédorvos, 61 klinikai sugárfizikus és 229 sugárterápiás asszisztens dolgozik. Országosan a betöltetlen sugárterápiás állások száma 23, ebből az üres orvosi állások száma 11. A sugárterápiás szakmai minimumfeltételek és a WHO ajánlásainak biztosításához további 11 új lineáris gyorsító és 1 brachyterápiás készülék telepítésére lenne szükség. A sugárterápiás géppark további bővítésére és felújítására elsősorban Budapesten van szakmai szempontból alátámasztott igény. Magyarországon nemzetközi összehasonlításban alacsony a brachyterápiában és modern teleterápiában (IMRT és IGRT) részesülő betegek aránya. A felzárkózás és a modern sugárterápiás technikák bevezetésének további feltétele a meglévő szakemberek továbbképzése és újak kiképzése erre felkészült hazai és nemzetközi központokban. Magyar Onkológia 59:85–94, 2015

Kulcsszavak: magyar sugárterápia, infrastruktúra, emberi erőforrás