Összefoglalónkban áttekintjük az utóbbi évtizedek egyik legfontosabb infektológiai, mikrobiológiai és infekciókontroll-kihívását, a karbapenemrezisztens bélbaktériumokkal kapcsolatos ismereteket, diagnosztikus és terápiás lehetőségeket és a hazai járványtani helyzetet.

Napjaink lappangó járványainak egyikét egy klasszikus nemi betegség, a szifilisz kórokozója okozza. Az elterjedt tévhittel ellentétben nem a múlt század betegsége, sőt, korhatár nélkül fertőz. Már magzati korban is mind nagyobb számban követel áldozatokat. A fertőzés megelőzhető és gyó­gyítható, de ismernünk kell e betegség hátterét és a kockázati tényezőket.

Összefoglalónk aktuális szakmai információkat nyújt napjaink egyik letűnt­nek hitt fertőző betegségéről, a szifiliszről. Tabuk és tévhitek nélkül lehet csak eredményes küzdelmet folytatni a mindinkább elharapózó járvány visszaszorítása érdekében, melyet hazánkban nemcsak akvirált, de vele­született formában is rohamosan növekvő esetszám jellemez.

A COVID-19 elleni mRNS-vakcinákkal azonos elven működő oltást fejlesztettek ki kínai kutatók több Ebola vírustörzs ellen.

A kórtermek különböző felületein a klórhexidin (CHG) koncentrációja hő, fény és tisztítás hatására csökken, de még 24 óra elteltével is kimutatható. Perzisztenciáját a felület anyaga és a tisztítás módja jelentősen befolyásolja: a peroxiecetsav okozza a legnagyobb mértékű azonnali csökkenést, míg az etanol és a benzalkónium‑klorid alig hatott a CHG‑szintre. A klórhexidin valós kórházi környezetben különösen a műanyag és laminált fa felületeken marad stabil, míg a fémeken gyorsabban bomlik. A mikrobiális terhelés szo­rosan összefüggött az érintési és tisztítási gyakorisággal: a ritkán tisztított küszöbök és különösen a mosdók lefolyói a leginkább és legtartósabban szennyezettek.

A PathogenFinder2 modell a genom vizsgálata alapján képes a kórokozó baktériumok azonosítására.

A mitokondriumok működését befolyásolják az új hatóanyagok, hogy a szervezet több kalóriát égethessen.

Az SCoR2 enzim eltávolítja a nitrogén-monoxidot a zsírfelhalmozódást szabályozó fehérjékről, blokkolásával lassítható a zsírszintézis.

 2003 és 2023 közötti forrásokból készült szisztematikus irodalmi áttekin­tés és metaanalízis vizsgálta a 19 év alatti gyermekpopulációban az élő, attenuált (LAIV) és az inaktivált (IIV) vírust tartalmazó influenzavakcinák abszolút és relatív hatásosságát. 109 tanulmány alapján mindkét vakcina körülbelül 50%-os abszolút hatásosságot mutatott, összességében a két vakcina hatásossága a gyermekpopulációban nagyrészt ekvivalensnek tekinthető.

Új elmélettel állt elő egy amerikai kutatócsoport, amely szerint nem is maga a fertőzés felelős a hosszú távú tünetek kialakulásáért.