Két tanulmány eredményei jelentősen bővítik ismereteinket a fenol- és indolmetabolitok képződéséről, és fontos támpontot adnak jövőbeni célzott beavatkozásokhoz.

A Chac2 enzim gátlása új terápiás lehetőség lehet a periodontitisszel összefüggő gyulladásos társbetegségek, köztük a diabétesz kezelésében.

In vitro mechanisztikus adatok alapján a nikotintartalmú e-cigaretta aeroszolok lényegesen kisebb citotoxikus és oxidatív stresszt kiváltó hatással bírnak bronchialis hámsejteken, mint a hagyományos cigarettafüst, derül ki egy frissen publikált kutatásból, amely négy forgalomban lévő e-cigaretta folyadék és a referencia-cigaretta (1R6F) részletes toxikológiai összehasonlító elemzését mutatja be. A tesztelt e-folyadékok nyomelem-, mikroműanyag és egyéb szennyezőanyag-koncentrációja pedig a WHO által meghatározott ivóvízhatárértékek alatt voltak. A jelentősen kedvezőbb toxikológiai profil elsősorban az égés során keletkező komponensek hiányára vezethető vissza.

Tartós fogyasztása állati modellszervezetekben vastagbélgyulladást, a bélmikrobiom összetételének módosulását és a bélbarrier integritásának romlását idézte elő.

Az XL20 nevű hatóanyag az ALS-ben akkumulálódó TDP‑43 fehérje egyik szűk régiójának gátlásával fejti ki neuroprotektív hatását.

A nyaki artéria intima-media vastagsága (cIMT) a szív szerkezetének és működésének változásait jelzi, és összefügg a kardiovaszkuláris kimenetelekkel.

A mikrobiom nem pusztán a női hormonok újrahasznosításában vesz részt, hanem aktív endokrin partnerként működik.

Magas zsírtartalmú étrend mellett fokozódik a mikroműanyagok májkárosító hatása.

A hosszú-COVID-szindróma súlyos kognitív károsodással járhat, de kognitív rehabilitációs program segítségével a napi tevékenységek jelentős javulása érhető el.

A kardiovaszkuláris kockázat jelenlegi becslése elsősorban a klasszikus rizikótényezőkön alapuló klinikai pontszámokra támaszkodik, ezek azon­ban csak mérsékelt pontossággal képesek megkülönböztetni a magas és alacsony kockázatú egyéneket. Az utóbbi években egyre nagyobb figyel­met kapott a koszorúér-meszesedés mértékét jelző koronáriakalcium-pontszám (CACS) és a koszorúér-CT-angiográfia (CCTA). Jelen közlemény célja, hogy összefoglalja a CACS alkalmazását a lipidszintcsökkentő és a trombocitaaggregáció-gátló terápiák során, továbbá megvizsgálja an­nak lehetőségét, hogy a CCTA a plakkterhelés és a plakkfenotípus részletes jellemzésével miként járulhat hozzá az ateroszklerózis elleni kezelések hatékonyságának monitorozásához.