A poszt-COVID szindróma bármely, a vírusfertőzésen átesett betegben kialakulhat és megközelítőleg a betegek 10%-a tapasztal elhúzódó tüne­teket.¹ A betegek legnagyobb hányadában spontán regresszió jelentkezik szupportív kezelés, tüneti terápia és életmódbeli változtatások (pihenés, fokozatosan növelt fizikai aktivitás) mellett. A szindróma több szervrend­szert is érinthet, mely alapvetően meghatározza a tünetek sokszínűségét. Általános szimptómaként gyengeség, fáradtság, generalizálódott fájdalom és láz fordultak elő. Jelen írás a pulmonológiai vonatkozásokat öleli fel.

A szervezett, rendszeres tüdőgyógyászati szűrővizsgálatok jelentősége még nem nagy, de a friss kutatási eredményektől változás várható. Cikkünk bemutatja a jelenleg alkalmazott pulmonológiai szűrővizsgálatokat, külön figyelmet szentelve a tüdőráknak és a COPD-nek, amely megbetegedések a gazdaságilag fejlett világban a mortalitás és morbiditás fontos tényezői. 

A Magyar Orvostársaságok és Egyesüle­tek Szövetsége (MOTESZ) által koor­dinált Szív és Érrendszeri Nemzeti Program és számos alprogram sikeresen valósította meg a lakossági egészség-felvilágosítást, az egészségmegőrzés feladatainak is­mertetését és ezeken keresztül a beteg­ségmegelőzést.^1–3A korábbi években az „Éljen 140/90 alatt!” program,⁴az „Ereink Védelmében (ÉRV)” Program, a Nemzeti Diabétesz Program, a Stroke Program, az Infarktus Regiszter, az elhízás és a kolesz­terincsökkentés, illetve a „Mozgás = Egész­ség” programjai mindezek megvalósulási színterei, lehetőségei voltak.

A legalapvetőbb légzésfunkciós vizsgálattal, a spirometriával sok idült légúti betegség már tünetmentes szakaszban felismerhető. A kórlefolyás követését és a kezelés eredmé­nyének megítélését is segíti a légzésfunkciós értékek időszakosan ismételt mérése.

A képalkotó vizsgálatok mellett a pulmonológiai műszeres diagnosztika másik meghatározó pillérét a légzésfunkciós eljárások alkotják, melyek közül a spirometria, a pletizmográfia és a diffúziós kapacitás értékelése a napi gyakorlat szerves részévé vált az elmúlt évtizedekben. Ezeknek a vizsgálatoknak az elvét, kivitelezését, a COPD és a restriktív tüdőbetegségek diagnosztikájában való klinikai felhasználását tekinti át a közlemény.

A légzésfunkciós vizsgálat több vizsgálómódszert takar, amelyek a nehézlégzéssel járó tüdőbetegségek diagnosztikájának és követésének fontos elemei. A jelen közlemény kizárólag az asztma légzésfunkciós diagnosztikájáról ad képet. Az asztma okozta állapotromlások, a nemritkán sürgősségi ellátást igénylő akut exacerbációk gyakorisága úgy csökkenthető, ha a kezelést rendszeresen módosítjuk a félévenkénti légzésfunkciós és tüneti felmérések alapján.

A terhességben alkalmazott C-vitamin-pótlás jelentősen javítja azon újszülöttek tüdőfunkcióját, akiknek édesanyja a terhesség alatt sem tudja letenni a cigarettát – számoltak be róla oregoni kutatók az American Thoracic Society nemzetközi kongresszusán San Franciscóban. 

A magnézium a szervezetben a negyedik legnagyobb menynyiségben előforduló ásványi anyag. Becslések szerint az amerikaiak 75%-a az étrenddel nem jut hozzá az ajánlott mennyiségű magnéziumhoz, ezért egyre több a magnéziumpótlás potenciális hatásosságát elemző vizsgálat.

A krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) a krónikus betegségekkel kapcsolatos morbiditás és mortalitás negyedik vezető oka a fejlett országokban, így az USA-ban is, ahol évente több mint 120 000 ember hal meg COPD-ben.