Dán kutatók a felesleges kalóriákat hőenergiává égető barna zsírszövet „kapcsológombját” fedezték fel.

Az osteoarthrosis az ízületi porc mennyiségi és minőségi károsodásával jellemzett degeneratív ízületi megbetegedés, mely a porcon túl érinti a subchondralis csontot, az ízületi tokot, a környező lágyrészeket és izmo­kat. A betegség lefolyása progresszív és funkciókárosodáshoz, rokkantság­hoz vezethet. A nemzetközi szakirodalomban a kórfolyamat elnevezése az osteoarthritis, mely a gyulladás szerepére is utal a patogenezisben.

A mozgásszervi fájdalmak túlnyomó része akut, nociceptív fájdalom, ami a mozgásszerv különböző részeinek betegségeként jelentkezik, és kisebb része krónikus fájdalom szindróma. Az akut fájdalom kezelésében elsődleges szempont a beteg panaszainak gyors csökkentése mellett a mozgásfunkciók helyreállítása és megőrzése, az életminőség, munkaképesség megtartása. A megfelelően választott gyógyszeres és nem gyógyszeres fájdalomcsillapító kezelések biztosítják az akut fájdalom szanálását, aminek célja a krónikus fájdalom szindrómába való átmenet megelőzése is. A jelen összefoglaló az akut reumatológiai fájdalmak hátterében álló okokat és kezelésüket részletezi.

Egy egyébként egészséges hatéves fiúgyermeket a nyelvén kialakult fájdalmas fekély miatt vittek orvoshoz a szülei. Ugyanazon a napon korábban bőrgyógyászati kezelésben is részesült a lábán és kezén lévő elváltozások miatt.

Egy 56 éves fehér bőrű, sötét hajú, kék szemű férfi éves orvosi vizsgálatra jelentkezett. Kórelőzményéből kiemelen­dő 2-es típusú cukorbetegsége, magas vérnyomása, hyperlipidaemiája és primer hypothyreosisa.

Egy 23 éves férfi a jobb fülcimpája mö­gött 1 évvel korábban kialakult fájdal­matlan terime miatt kereste fel orvosát . Először testszínű, pontszerű növe­déket észlelt a fülcimpa mindkét oldalán, miután fülkarikát viselt, mely összenyomta a fülcimpáját. Bár a fülcimpa elülső felszí­nén lévő elváltozás eltűnt, a hátsó felszínen kialakult terime fokozatosan növekedett. A beteg fájdalomról, viszketésről vagy vér­zésről nem számolt be.

Számos betegségben előfordulhatnak gyűrűszerű bőrelváltozások, mint pl. a tinea corporis, a Lyme-kórt jelző erythema migrans, a plakkos psoriasis, a hiperszenzitivitási reakcióként fellépő erythema multiforme, a lichen planus, a nummuláris ekzema, a pityriasis rosea vagy az urticaria – hogy csak a gyakoribbakat említsük. Mindezek felismerésében, elkülönítésében, terápiájában segíti a nem bőrgyógyász olvasót a cikk.

Az utóbbi években véletlen besorolásos, kontrollcsoportos vizsgálatok, valamint rendszerezett áttekintések és metaanalízisek erősítették meg, hogy különféle mozgásterápiás eljárások és egyéb működésorientált be­avatkozások nyilvánvalóan hatásosak mind a klinikai tünetek értékelése, mind pedig a betegek beszámolói alapján.

A beteg – 60 év körüli, alacsony, túlsú­lyos vagy kissé elhízott hölgy – enyhe szeborreás bőrgyulladásának kezeléséhez kért szakorvosi segítséget. A bőr vizsgálata során elsősorban a felkaron szabálytalan alakú, fehéres, sima felszínű elváltozások­ra lettem figyelmes, melyek semmilyen panaszt nem okoztak, a betegnek nem is tűntek fel.

A sarokfájdalom hátterében legtöbbször a plantáris fascia gyulladása áll, mely a sarok mediális talpi felszínén okoz fájdalmat, különösen a nyugalmi helyzet utáni első lépések megtételekor. A plantáris sarokfájdalom hátteré­ben a sarokcsont fáradásos törése, az idegek becsípődése vagy neurinómája, a sarokpárna-szindróma vagy talpi szemölcs is állhat. A hátsó sarokfájdalom gyakori oka az Achilles-ín tendinopátiája. A hátsó sarokfájdalmat kiválthat­ja Haglund-deformitás vagy Sever-betegség. A talpközép mediális részén fellépő sarokfájdalom tarzális csatorna szindróma következménye lehet. A sinus tarsi szindróma a talp középső-oldalsó részén fellépő fájdalmon túl bizonytalanságérzéssel hívja fel magára a figyelmet.