Az itt következő, a Deutsche Medizinische Wochenschriftből átvett három közlemény a zavart tudatállapotú betegek sürgősségi ellátásának jellegzetesen multidiszciplináris kérdéseivel foglalkozik. Az első közlemény a neurológiai, a második a kardiológiai, végül a harmadik a toxikoló­giai megfontolásokról és teendőkről igyek­szik képet adni, és a kép teljessége érdekében hazai szakemberek – Dr. Sipos Ildikó, Dr. Zacher Gábor és e sorok írója – fűznek hozzájuk hiánypótló vagy hangsúlyokat ki­emelő megjegyzéseket. Elöljáróban álljon itt néhány általános alapismeret, amit az akut módon fellépő zavart tudatállapotok­kal kapcsolatban minden szakma képvise­lőinek érdemes szem előtt tartaniuk.

Egy 42 éves nő azzal jelentkezik a rendelőben, hogy a jobb szemére 5 napja fokozatosan egyre rosszabbul lát. Mellkasi fájdalma, szívdobogása, fejfá­jása vagy egyéb neurológiai tünete nem volt. Lizinoprilt, furosemidet és carvedilolt szed, allergiás az atenololra, a hidroklorotiazidra és a kodeinre. Kórtörténetében magas vérnyomás és dohányzás szerepel.

Rendhagyó esetismertetésünk néhány alapkérdést exponál és válaszol meg a zöldhályog szűrésének előnyeivel, hátrányaival, lehetőségeivel kapcsolatban. A U. S. Preventive Services Task Force (USPSTF) álláspontját hazai szakvéleménnyel is kiegészítettük.

A leggyakoribb hipofízisadenómák a prolaktinómák és a hormont nem termelő adenómák. A kezdeti tünetek lehetnek az endokrin diszfunkció jelei (pl. terméketlenség, csökkent libidó, tejcsorgás) vagy neurológiai tünetek (pl. fejfájás, látászavarok). Ha a diszfunkciós hipofízis hormont termel, a klasszikus klinikai szindrómák alakulhatnak ki, pl. hiperprolaktinémia, akromegália vagy Cushing-kór. Fontos a teljes hipofízisfunkció kivizsgálása, mivel gyakori a mirigy alulműködése. A kezelést végző teamnek az esetleges endokrinológiai vagy idegsebészeti kezelésre is felkészültnek kell lennie. A kis méretű, hormont nem termelő adenómák és a prolaktinómák nem feltétlenül igényelnek azonnali beavatkozást.

A családorvosnak ismernie kell a szemészeti sürgősségi állapotok jeleit és tüneteit, képesnek kell lennie a szem alapszintű vizsgálatára (látásélesség mérése, pupillavizsgálat, látótérvizsgálat, a szem elülső szegmentumának lámpás vizsgálata, szemfenékvizsgálat. Ha a beteg úszkáló foltokról vagy fényfelvillanásokról számol be, fundoszkópia után sürgősen szemészeti vizsgálatot kell kezdeményezni a retinaleválás vagy -szakadás kizárására. Gondolni kell a szemgolyó roncsolódására vagy ruptúrájára, ha a szemet trauma érte. A belső szemgyulladás (endoftalmitisz) megelőzésére szemgolyósérüléskor antibiotikum adható, a szemet kagylókötéssel kell letakarni. Kémiai károsodás esetén azonnali szemöblítésre van szükség.

A gyengén látó felnőttek esetében nagy a depresszió és az elszigetelődés kockázata. A látásromlás az idősek elesésének független kockázati tényezője. A progresszív látásromlás hallucinációs szindrómával társulhat. A családorvosoknak nagy szerepük van az idősödő népesség látásromlásának felmérésében, felismerésében, kezelésében, késleltetésében.

A féloldali úszkáló homályok vagy villámlátás miatt indított kivizsgálás leggyakrabban hátsó üvegtesti leválásra derít fényt.