Az emberi szervezet komplex biológiai rendszer, melyben a különböző szer­vek, szervrendszerek élettani működéséhez molekuláris szinten nélkülöz­hetetlenek a fehérjék, illetve a megfelelő mennyiségben rendelkezésre álló makro- és mikroelemek, valamint ásványi anyagok. Utóbbiak hiányában az adott szervrendszer és így a szervezet egésze működészavart szenved, amely hosszú távon irreverzibilis következményekhez is vezethet. Az aláb­biakban két – élettani szempontból – különösen jelentős anyag, a vas és a magnézium hiánya esetén fellépő szövődményeket, azok megelőzését, illetve a vas- és magnéziumpótlás aktuális kérdéseit tekintjük át.

Az FDA 2019. május 23-án engedélyezte a Slynd (droszpirenon) fogamzásgátló tablettát.

Visszatérő vagy ismétlődő hólyaghurutról akkor beszélünk, ha két hurutos epizód között 6 hónapnál rövidebb idő telik el, vagy ha a betegség 1 éven belül legalább három alkalommal jelentkezik. Visszatérő hólyaghurut gyakrabban fordul elő nőknél, mint férfiaknál. Az esetek jelentős részében nem mutatható ki olyan tényező, mely egyértelműen felelőssé lenne tehető a kiújuló tünetekért.

Jelen közleményben a szerző megkísérli összefoglalni az endometriózis fel­ismerésének nehézségeit, a detekciós ráta javításának lehetséges módjait, valamint a kezelés fő irányvonalait. Szintén említésre kerülnek a kezelés potenciális szövődményei és a megelőzés jelenlegi lehetőségei.

A cikk a hormonális fogamzásgátlók használata során felmerülő daganatok keletkezésében betöltött rizikócsökkentő, illetve -növelő hatást mutatja be. Részletesen kitér a leggyakrabban felmerülő daganatok és a fogamzás­gátlók használata közötti összefüggésekre a szakirodalomban megjelent tanulmányok, azokat elemző írások alapján.

A mai társadalomra a tudatos családtervezés jellemző, ami azt foglalja ma­gában, hogy a nem kívánt terhességet különféle módszerekkel igyekeznek megelőzni. A társadalom és a nők elvárásai a fogamzásgátló módszerrel szemben sok szemponttól függenek, így a földrajzi helytől, kulturális hát­tértől, iskolázottságtól, anyagi lehetőségektől. Egy skandináv országban élő nő pl. sokkal inkább elfogad egy olyan módszert, amely a menstruáció akár teljes elmaradásával jár, mint egy ugyanolyan korú, társadalmi státu­szú olasz nő. Manapság egyre inkább előtérbe kerülnek azok az adagolási módok, amelyek nem igényelnek napi odafigyelést, ezzel is igazodva a nők egyre feszítettebb élettempójához.

Mind a hormonális fogamzásgátlók (akár tartós, akár sürgősségi fogamzásgátlás formájában), mind a mechanikus módszerek széles körben ismertek és propagáltak, mégis sajnálatos módon nagyszámú serdülő esik nem kívánt módon teherbe. Ennek kivédésére elengedhetetlen a szülői és orvosi segítség, tanács. 

Világszerte az összes terhesség 41%-a, Európában 44%-a nem kívánt, nem tervezett. Ez az arány fiatalabb (18–24 év) nőkben közel kétszer magasabb, mint az összes reproduktív korú nőben (15–44 év). Az Egyesült Államokban a nem kívánt terhességek háromnegyede ≤29 éves nőkben fordul elő, valamint a 18–29 év közötti egyedülálló nők 25%-a számolt be nem kívánt terhességről.

A közvéleményben még manapság is számos téves információ kering a vetélés okaival kapcsolatban. A vetélést átélt nőkben gyakran él bűntudat és szégyen a történtek miatt – tárta fel egy friss tanulmány.

Egy keresztmetszeti felmérés eredményei a hormonális fogamzásgátlási módszer választásról az egyes módszerekről történt részletes felvilágosítást követően

Cikkreferátum Christian Egarter, Brigitte Frey Tirri, Johannes Bitzer, et al. Women’s perceptions and reasons for choosing the pill, patch, or ring in the CHOICE study: a cross sectional survey of contraceptive method selection after counseling. BMC Women’s Health 2013;13:9 közleménye alapján.