A polycythaemia vera (PV) a három őssejt eredetű mieloid malignus be­tegség egyike. Jellemzője az erythrocytosis, melyet leukocytosis és thrombocytosis is kísérhet. Artériás és vénás vérrögök képződhetnek, a kórkép leukaemiába vagy myelofibrosisba mehet át. A Janus-kináz-2 genetikai mutációja majdnem mindig kimutatható. 

A praediabetes a 2-es típusú cukorbetegség előállapota, a szénhidrát-anyagcsere zavarának olyan stádiuma, amikor a már kórosan emelkedett glykaemiás értékek még nem érik el a diabetesre jellemző laboratóriumi pa­ramétereket. A mérsékeltebb glykaemiás értékek ellenére a praediabeteses betegek kardiovaszkuláris rizikója fokozott, illetve a betegek többsége a későbbiek során manifeszt cukorbeteggé válik. 

A precíziós orvoslásban nem a tüneteket, hanem az azokat kiváltó biológiai folyamatokat kezeljük. 

Rezisztens hypertoniában gyakoriak a neurokognitív károsodások, különösen a végrehajtó működés deficitjei. Az aerob fitnesz, a mikrovaszkuláris funkció és a cerebrovaszkuláris kockázati tényezők a neurokognitív funkció független befolyásoló tényezői. 

A 2-es típusú diabetes mellitus incidenciája világszerte emelkedik, és ezzel együtt egyre nagyobb a praediabetesszel együtt élő betegek száma is. A T2DM-re és a praediabetesre egyaránt igaz, hogy az érintettek egészen addig sokszor nincsenek is tudatában betegségüknek, míg tüneteik nem jelentkeznek.

Az Archives of Disease in Childhood című lapban nemrégiben megjelent adatok szerint bölcsőhalált követően a testvérek körében tízszeresére emelkedik annak kockázata, hogy maguk is bölcsőhalált halnak.

A demencia nem betegség, hanem tünetcsoport, szindróma, amelyet me­móriazavar és lebenytünetek (afázia, agnózia, apraxia vagy a frontális végrehajtó funkciók zavara) alkotnak. A demens betegek száma Magyar­országon 150–300 ezer lehet. Bár demenciát számos betegség okozhat, leg­gyakoribb oka (akár 70%-ban) az Alzheimer-kór. A mindennapi funkciókban zavart okozó demenciát az enyhe kognitív zavar stádiuma előzi meg, azt pedig a prodromális szakasz. A demencia okát nem ismerjük, csak kockázati és protektív tényezőkről tudunk. Mivel a tünetek evolúciója éveket-évti­zedeket vesz igénybe, hosszú idő áll rendelkezésre a kockázati tényezők módosítására, a demencia megjelenésének késleltetésére.

Az intelligenciaszint és a képzettség olyan rizikófaktorok, amelyek egyes genetikai variánsok esetén egyértelműen befolyásolják az Alzheimer kór kialakulását, magasabb szintjük védő hatású. 

A cikkben a szerzők a sclerosis multiplex (SM) kialakulásával és a betegség aktivitásával (relapszusok és progresszió) összefüggésbe hozható kockázati tényezőket tekintik át és összegzik, elsősorban a befolyásolható rizikótényezőkre fókuszálva.

A cukorbetegség a teljes látásvesztés, veseelégtelenség, coronaria-betegség (CAD, coronary artery disease), stroke és egyes ráktípusok kockázati tényezője. Az elmúlt két évtizedben történt orvosi előrelépések azonban a kardiovaszkuláris kockázat csökkenését eredményezték, ami jobb életkilátásokban nyilvánul meg.