Módosítható rizikófaktorok Alzheimer-kórban

Az Alzheimer-kór a demencia leggyakoribb okának számító neurológiai rendellenesség, melynek hátterében amiloid plakk kialakulás és kórós neurofibrillum képződés feltételezhető. Egyes elméletek szerint az idegi funkciózavart és az idegsejt pusztulást egy vaszkuláris perfúziós zavar indítja be, mely oxidatív stressz, amiloidlerakódás és idegi gyulladásos folyamatok révén a vér-agy-gát működészavarát okozza, ezáltal kognitív diszfunkcióhoz és az idegsejt degenerációhoz vezet.

A betegség kockázati tényezőiről mindeddig igen szegényes adatokkal rendelkezünk; habár megfigyeléses vizsgálatok számos potenciális rizikófaktor lehetséges szerepéről tesznek említést (elhízás, magasvérnyomás, cukorbetegség, dohányzás, alacsony D-vitamin-szint, alacsony folsavszint, hyperhomocysteinaemia, magas CRP-szint). Eddig azonban csupán az idősebb életkor és az apolipoprotein E (APOE) E4 alléljának szerepe igazolódott egyértelműen. A betegség kialakulásához egyes vizsgálatok szerint hozzájárulhat az alacsony iskolázottság, míg védő faktorként említik a fizikális aktivitást, az egészséges étrendet, valamint a mérsékelt alkohol- és kávéfogyasztást is. Mivel azonban ezek az adatok jelentős részben egyéni beszámolókra támaszkodnak, a megfigyeléses vizsgálatok eredményei nem tekinthetőek megbízhatónak. A Karolinska Egyetem kutatója, Susana C. Larsson nemrégiben folytatott tanulmányában ennek kiküszöbölésére az Alzheimer-kór potenciális módosítható rizikófaktorainak feltárása során több mint 17000 Alzheimerben szenvedő egyén vizsgálatát végezte el.

A kutatás során szocioökonómiai, életmódbeli/étrendbeli, kardiometabolikus és gyulladásos rizikófaktorok Alzheimer-kór kialakulásával való lehetséges összefüggéseit keresték, elsősorban olyan tényezőkre koncentrálva, melyeket korábbi prospektív, megfigyelésen alapuló tanulmányok már kapcsolatba hoztak a betegséggel. A kutatócsoport eredményei szerint magasabb iskolázottság mellett kisebb eséllyel alakul ki Alzheimer-kór; minden tanulással töltött év csökkenti a kórkép kialakulását (odds-arány: 0,89 (95%-os konfidencia intervallum (CI): 0,84 és 0,93 között) és a befejezett főiskolai vagy egyetemi tanulmányok még jobban védenek annak kialakulásával szemben (odds-arány: 0,74 (95%-is CI: 0,63 és 0,86 között). Magasabb intelligencia mellett is ritkábban fordul elő a betegség (az 1 SD-re vonatkozó odds-arány: 0,73 (95%-os CI: 0,57 és 0,93 között)). Egy genetikai variáns esetében ugyan dohányzás mellett alacsonyabb odds-arányok mutatkoztak, ezen variánsok kizárását követően azonban nem volt megfigyelhető a dohányzás és az Alzheimer-kór közötti összefüggés. A genetikai elemzés alapján az alkoholfogyasztás nem mutatott összefüggést a betegséggel, ugyanakkor jelentősebb kávéfogyasztáshoz tartozó genetikai variánsok mellett magasabb odds-arányok születtek (csésze/napra vonatkoztatott odds-arány: 1,26 (95%-os CI: 1,05 és 1,51 között; P=0,01). A CYP1A1 és CYP1A2 génrégiók kizárását követően az odds-arány 1,22-re csökkent (0,95 és 1,56 között; P=0,11), míg a POR kizárását követően 1,38-ra nőtt (1,13 és 1,68 között). A tanulmány alapján érdemes a magas D-vitaminszint Alzheimer-kór elleni potenciális hatását is figyelembe venni, míg a szérum folsav-, B12-vitamin-, homocisztein-szintek feltehetően nem befolyásolják a betegség kialakulását. A kutatócsoport elemzései szerint a BMI, HDL- és CRP-szintek fordítottan arányosak az Alzheimer-kór kialakulásával, míg az LDL- és teljes koleszterin-szintek azzal egyenes arányban állnak. Az APOE gén korábban is igazolt szerepét jelent tanulmány eredményei is alátámasztották, nem találtak azonban egyértelmű összefüggést a 2-es típusú cukorbetegség, az éhomi vércukorszint, a szisztolés és diasztolés vérnyomás, valamint triglicerid szintek Alzheimer-kórra való hatásával kapcsolatban.

Összességében elmondható, hogy jelen tanulmány az egyes genetikai variánsok módosítható rizikófaktorokra kifejtett hatásának vizsgálata során a magasabb intelligencia és magasabb iskolázottság Alzheimer-kórral szembeni védő mivoltát igazolta. Dohányzással, kávéfogyasztással, illetve D-vitamin szinttel kapcsolatos hatások tekintetében a szerzők további tanulmányok szükségességét javasolják.

Forrás: BMJ