A patológiai diagnosztika az emlőrák kivizsgálásának fontos részét képezi, ami a daganat morfológiai jellemzőiről történő száraz adatközlésén túl egy­re inkább az adatokat „felhasználóbarát” formában közlő, egyfajta tanács­adói szerepkör felvállalását is jelenti. A modern patológia másik feladata, hogy az egyre bővülő modern kezelési modalitások mögé a naprakész tárgyi tudást nemcsak felsorakoztassa, hanem az információs tér labirintusában segítse a kezelőorvost a betegség legeredményesebb kezeléséhez vezető út megtalálásában

Az előrehaladott vagy áttétes vesekéreg-daganatos betegek kezelésében a terápiás lehetőségek a 15 éve tartó tirozin-kináz-inhibitor- (TKI-) éra után jelentősen bővültek az új típusú immunterápiák megjelenésével, valamint a korábbi standard nephrectomia szerepének és időzítésének átértékelődésével. Különösen kedvező eredmények érhetők el, ha első vonalban az immunonkológiai készítményeket kombináljuk CTLA4-gátlóval vagy VEGFR-gátlóval. Az eddig mértékadó terápiák (sunitinib, pazopanib) a jó prognózisú betegek kezdeti terápiájában továbbra is opciók. Közleményünkben ismertetjük napjaink modern terápiás lehetőségeinek alapjait és a legújabb kezelési irányokat. 

A primer immundeficienciák (PID) a molekuláris és klinikai orvostudomány látványosan fejlődő területei, amelyek mind az elméleti immunológiában, mind a gyógyító-megelőző betegellátásban új koncepciókat és gondolko­dásmódot hoztak. A PID-del kapcsolatos paradigmaváltás kiterjed a beteg­ségek epidemiológiájára, diagnosztikájára és kezelésére egyaránt. A több mint 260 PID gén és 300 PID betegség felfedezése és megismerése drámai fejlődést hozott az immunterápia területén is.

BEVEZETÉS
A diffúz nagy B-sejtes lymphoma a bete - gek többségében még előrehaladott állapotban is jól gyógyítható immunkemoterápiával, ami első vonalban rituximab, ciklofoszfamid, doxorubicin, vincristin és prednisolon (R-CHOP) kezelést jelent.

A rapamycin, majd célpontjának (mTOR) funkcióinak jobb megismerése egy bonyolult jelátviteli hálózat részleteinek feltárását tette lehetővé. Ennek áttekintése segít az mTOR-gátló kezelések mellékhatásainak hátterében zajló folyamatok megértésében. 

A daganatos betegek gyógyításában fordulópontot jelent a daganatok kialakulásában és növekedésében kulcsszerepet játszó génhibák felismerése és az ellenük célzottan tervezett terápia. A nem kissejtes tüdőrákok esetében a kis molekulasúlyú gátlók kezdetben hatásosak, de később rezisztencia alakulhat ki velük szemben, ami újabb kihívást jelent. 

OncoTargets and Therapy, 2013. június

A vesesejtes carcinomát (RCC) korábban egységes entitásnak tekintették, azonban ma már tudjuk, hogy heterogén malignus kórképek csoportjáról van szó, melyet eltérő genetikai sajátosságok jellemeznek, és természetes lefolyásuk is különböző. Jelenleg öt nagy altípust különböztetünk meg: világossejtes, papilláris (I. és II. típus), kromofób, gyűjtőcsatorna eredetű és nem besorolható RCC.

The University of Texas MD Anderson Cancer Center kutatói olyan, nem hagyományos utat fedeztek fel a nyelőcsőrák kialakulásában, mely potenciális új gyógyszerkombinációk célpontja lehet. A most közzétett adatok olyan rezisztenciamechanizmusra utalnak az új szerekkel szemben, melyek a Hedgehog úttal állnak összefüggésben.

Az emlőkarcinómák kezelése céljából kifejlesztett számos új hatóanyag megváltoztatta a terápiát. A daganatsejtek receptorstátusának függvényében különféle terápiás szerek állnak rendelkezésre.