A hagyományos mikroszkópos vizsgálat helyett az új módszer egyszerre rengeteg biomarkert elemez.

A zsigeri zsírszövet gyulladáskeltő fehérjéket termel, amelyek krónikus gyulladáshoz és metabolikus stresszhez vezetnek.

A GLP-1-receptor-agonisták egyre elterjedtebb alkalmazása miatt szükség van a hatásukkal kapcsolatos ismeretek, mellékhatások és kockázatok folyamatos vizsgálatára és áttekintésére.

A tiazid és tiazidszerű diuretikumok régóta a magasvérnyomás-betegség kezelésének alapját képezik, utóbbi csoport esetében pedig számos nagy klinikai vizsgálat igazolta morbiditást és mortalitást csökkentő hatásukat (ALLHAT, PATS, HYVET). Ugyanakkor a tiazid diuretikumok esetében ismer­tek a kedvezőtlen metabolikus hatások: többek között a hiperlipidémia, az inzulinrezisztencia, a hiperglikémia és az újonnan kialakuló diabétesz kockázatát növelhetik. Mivel a kedvezőtlen hatások dózisfüggő módon jelentkezhetnek, ezért az ilyen gyógyszereket elsősorban alacsony dózis­ban alkalmazzák.

Koreai kutatók szerint az immun-neurális tengely egyensúlyának felborulása lehet a súlyos depresszió kialakulásának alapvető mechanizmusa.

A prediabetesben szenvedők vesefunkciója az idő múlásával kétszer nagyobb valószínűséggel romlik, mint azoké, akik glükózszintje normális.

Szignifikánsan növeli a szív-érrendszeri betegségek kockázatát a szabad szemmel nem látható, BMI-vel nem kifejezhető, rejtett zsigeri zsírszövet.

Az ultrafeldolgozott élelmiszereket jelentős mennyiségben fogyasztók között megemelkedik a gyulladást jelző hs-CRP marker szintje.

Egy japán kutatás eredményei szerint a férfiak és a nők barna zsírszövete eltérő biokémai útvonalakat használ - ezért hatékonyabb a nőkben a szövet hőtermelése.

A naponta egyszer, kapszula formájában szedhető Pep19 igen kedvező hatásokat mutatott a zsigeri zsírtömeg csökkentésében és az alvásminőség javításában is.