A HER2DX standardizált 27 gén expressziós teszt előre jelzi az eseménymentes túlélést a korai stádiumban lévő HER2+ emlőrákban szenvedő betegeknél.

Egy új retrospektív tanulmány szerint javultak a hasnyálmirigy duktális adenokarcinómában szenvedő betegek túlélési esélyei, ha neoadjuváns kemoterápiában részesültek.

A korai stádiumú méhnyakrák kezelésében a műtét vagy sugárkezelés önmagában is alkalmas a betegség gyógyítására, azonban a helyileg kiterjedt és áttétes daganatok sikeres ellátása elképzelhetetlen gyógyszeres kezelés nélkül. A hagyományos kemoterápiát leggyakrabban a sugárkezelés hatékonyságának növelésére (kemoirradiáció) és palliatív kezelésre alkalmazzuk, de vizsgáljuk neoadjuváns és adjuváns célzatú alkalmazásukat is. A kemoterápia korlátozott hatékonysága és az onkológiai szerek szélesedő palettája miatt az elmúlt években számos vizsgálat történt új támadáspontú hatóanyagokkal. Előbb a VEGF-ellenes antitest, a bevacizumab, majd immunterápiás szerek, újabban antitesthez kötött citotoxikus hatóanyagok bizonyították hatékonyságukat és nyertek engedélyt az amerikai és európai gyógyszerfelügyeleti szervektől a méhnyakrák kezelésére. A jelen közlemény célja, hogy a kemoirradiáció kivételével összefoglalja a méhnyakrák gyógyszeres kezelésének lehetőségeit, fókuszálva elsősorban azon új, ígéretes gyógymódokra, melyek már a jelen és a közeljövő terápiás lehetőségeit képviselik.

Egy retrospektív vizsgálat új eredményei szerint az egyetlen szervbe (májba vagy tüdőbe) metasztatizáló vastagbélrák esetén a neoadjuváns terápia jobb túlélést biztosított az adjuváns kezeléshez képest.

Az előrehaladott vagy kiújult petefészekrák kezelésére alkalmazott egyik készítményről kiderült hogy nem hatásos, egy másik, egyelőre nem törzskönyvezett viszont jó eredményeket hozott a klinikai vizsgálatban.

Intervenciós radiológiai eljárásokat az onkológiai kezelések minden sza­kaszában használunk. A képalkotással irányított mintavételeken kívül szá­mos, képalkotással irányított intervenciós terápia is rendelkezésre áll. Ebben a cikkben a legfontosabb, már elterjedt módszerekről, különösen a transzar­tériás embolizációkról és a perkután ablációkról, valamint néhány új terápiás lehetőségről, például a nagy intenzitású fókuszált ultrahangról lesz szó.

Az APOA2 olyan biomarker, amely expressziójának mértéke prognosztikus értékű lehet gyomorrákban, a magas értékek rossz prognózissal társulnak.

Világszerte, Magyarországon is növekvő incidenciát mutató bőr laphámrákok az esetek többségében sebészi kimetszéssel gyógyíthatók (5 éves túlélés >90%).¹

Bár a betegek kevesebb, mint 5%-ánál fejlődik ki lokálisan előrehaladott, nyirokcsomó-metastasist vagy távoli metastasist adó betegség, a magas incidencia miatt jelentős mortalitással kell számolni. A diagnózistól számolva a metasztatikussá váló betegek 90%-ánál két éven belül megjelennek az áttétek.²

Az iparilag fejlett országokban folyamatosan emelkedik a nyelőcső és cardia adenocarcinomájának az incidenciája. A reszekábilis, lokálisan előrehaladott esetek kezelésében széles körben alkalmazott terápiás stratégia a neoadjuváns kemoradioterápia után végzett műtét. E terápiás stratégiához azonban a recidíva jelentős kockázata társul, különösen azon betegek 70–75%-ánál, akiknél a kezelés nem eredményez teljes patológiai választ.

New England Journal of Medicine, 2021.

A gyomor (ezen belül a cardia) nem reszekálható, előrehaladott vagy metasztatikus tumoraiban a fluoropirimidin + platina alapú kemoterápia jelenti a standard első vonalbeli kezelést HER2-negatív adenocarcinoma esetén. E terápiás stratégiával azonban nem javítható jelentősen a betegek túlélése, ezért folyamatos erőfeszítések történnek hatásosabb terápiás megközelítések kifejlesztése érdekében.

Lancet, 2021,