A fejen viselhető sisakszerű eszköz folyamatosan, akár mozgás közben is képes rögzíteni az idegsejtek elektromos tevékenysége által generált mágneses mezőket.

A toll mozgása által generált mágneses jelek elemzésével mutathatók ki a Parkinson-kór még észrevétlen motorikus tünetei.

Az új képelemző rendszer 99,72%-os pontossággal mutatta ki az emlőrákot a tesztelés során.

Világunk digitális átalakulása megállíthatatlan. A neurogenetikai kérdé­sekben alkalmazott genomika az adatok mérete és összetettsége nyomán a mesterséges intelligencia (MI) aktív felhasználója, jórészt a genotípus-fenotípus összefüggések értelmezésekor, a variánsok és a (gyakran töme­gesen hiányos) bizonyítékok kombinálásakor. Az adatvezérelt egészségügyi ellátás kibontakozásához, a személyre szabáshoz a klinikai megfigyelések biztonságos megosztásával is hozzájárul.

Az új, nem invazív tesztelés 80%-os pontossággal képes megjósolni a demencia kialakulását akár 9 évvel a klinikai diagnózis előtt.

Az első, krónikus derékfájdalom miatt mélyagyi stimulációval kezelt vizsgálatának előzetes 6 hónapos eredményei szerint az eljárás csökkenti a fájdalmat, az opioidhasználatot és a fogyatékosságot. 

Az autizmus spektrum zavar (ASD) egyik fő rizikófaktorának tartott SYNGAP1 gén egyes változatai nem csak a szinapszisok funkcióit, hanem az agykérgi idegi hálózatok kialakulását is befolyásolják.

Szingapúri kutatók egy olcsó, lenyelhető sugárzásmérő kapszulát fejlesztettek ki a sugárterápia precíz alkalmazásának valós idejű monitorozására.

A The New York Times szerint Magyarország a rákos megbetegedések diagnosztizálásához használt mesterséges intelligenciát használó (AI)-szoftverek fő tesztelőhelyévé vált, de a fejlesztők is hangsúlyozzák, hogy a szoftverek csak segítik és nem helyettesítik az orvosok munkáját.

Az elmúlt években jelentős előrelépés történt a sclerosis multiplex hátte­rében zajló patológiai folyamatok feltárásában, mellyel együtt a betegek életminőségének javulását eredményező több új kezelési lehetőség vált elérhetővé.