Egy ötéves gyermeket két hete lassan növekvő, középvonali nyaki duzzanat miatt vittek szülei orvoshoz. A duzzanat nem volt fájdalmas, és nem zavarta a nyelést vagy a beszédet.

A pajzsmirigy megbetegedéseiben nem kizárólag a betegek számára lé­teznek használható és az orvos munkáját is segítő alkalmazások, de áll az endokrinológusok, radiológusok rendelkezésére is a munkájukat meg­könnyítő alkalmazás. Cikkünk ezek közül az ingyenesen elérhetőket és jól működőket mutatja be.

Az ultrahangvizsgálat az elsődlegesen választandó eszköz a pajzsmirigygöbök kivizsgálásában. Mivel a göbök gyakori szerkezeti eltérések a miri­gyen belül, fontos annak eldöntése, hogy mely göböknél merül fel a rosszin­dulatúság kockázata, azaz mely göböket kell citológiailag vizsgálni. Az ezen diagnosztikai lépés elősegítésére az elmúlt években született különböző ultrahang alapú klasszifikációs rendszerek jelen felhasználhatóságát és felhasználásuk nehézségeit mutatja be a közlemény.

Mérvadó becslések szerint a cukorbetegség és előállapotainak mintegy 50%-os emelkedésével számolhatunk. Régóta tudjuk, hogy a pajzsmi­rigyhormonok nagy hatással vannak a glükózhomeosztázisra. Bernardo Alberto Houssay argentin fiziológus 1947-ben elnyerte az orvostudományi Nobel-díjat, mert felfedezte az agyalapi mirigy hormonjainak a szénhidrát-anyagcserében játszott szerepét. Azóta kiderült, hogy ennek az egyen­súlynak a megbomlása mind hypothyreosisban, mind hyperthyreosisban glükózintoleranciához vezethet.

Apajzsmiriggyel kapcsolatos patoló­giás eltérések sorában előkelő he­lyet foglal el a göbök ellátásának kérdése. Minden országban a lakosság 6–8%-ának pajzsmirigyében lehet tapintható göböt észlelni, de ha korszerű ultrahangkészü­lékkel vizsgáljuk az embereket, akkor ez a szám akár 50%-ra is felmehet. Az alap­kérdés mindig az, hogy az adott göb malignus-e, vagy sem. Nyilvánvaló, hogy ilyen mennyiségű ember részletes vizsgá­lata nem megoldható, ezért valamilyen al­goritmus alapján kell szelektálni. Egy göb esetében a diagnosztika aranystandardja a vékonytű-aspirációs citológia. Igen ám, de ennyi göböt nem lehet megbiopsziázni. Az anamnézis és a fizikális vizsgálat alapján nem lehet nagy biztonsággal megmonda­ni, hogy melyik göb gyanús malignitásra. Ezért a göb felismerése és a biopszia közé kell egy olyan szűrővizsgálat, amely nagy valószínűséggel előrejelzi, hogy melyik göb esetében áll fenn a malignitás alapos gyanúja, azaz melyikből érdemes mintát venni citológiai vizsgálatra.

A háziorvos rezidens szerző a teljes értékű növényi étrend köré szerveződő, mintegy tízezer fős online csoportjában szerzett tapasztalatait mutatja be egy felmérés eredményein keresztül. A munka e-poszter formájában szerepel a II. Életmódorvostani Konferencia programjában 2020. február 15-én.

Korszerű diagnosztikai eszközökkel a lakosság nagy részében ki lehet mu­tatni kisebb-nagyobb göböket a pajzsmirigyben. Ezek egy részében idővel daganatos elváltozás alakulhat ki. Ma a hagyományos vizsgálómódszerek­kel bizonyos, malignitásra gyanús jeleket megtalálhat a kezelőorvos, ám a diagnózis sokszor bizonytalan. Ilyenkor segíthetnek az elmúlt évtized ge­netikai kutatásai, amelyek a pajzsmirigydaganatokra hajlamosító faktorok nagy részét azonosították. E háttértudás segítette hozzá a kutatókat több géndiagnosztikai pajzsmirigypanel kidolgozásához. Ma már több amerikai teszt elérhető a páciensek számára, és 2017-ben megjelent az első európai génpanel is hazánkban. A tesztek pontosíthatják a citológiai eredményeket.

A pajzsmirigy-karcinóma a leggyakoribb endokrin daganat, előfordulása az utóbbi években fokozatos emelkedést mutat. Az ultrahangos vizsgála­toknak köszönhetően az elváltozásokra nagyobb számban, de korai stá­diumban derülhet fény. A differenciált pajzsmirigyrákok, azaz a papilláris és follikuláris karcinómák kedvező kórlefolyása részben a betegség ke­vésbé agresszív természetének, részben a hatékony sebészi, radiojód és hormonszuppressziós kezelésnek tulajdonítható, de az előrehaladott daganat korszerű gyógyszeres kezelése is lehetséges multikinázgátló készítményekkel.

A radiológiai vizsgálatok során egyre gyakoribb a daganat gyanúját keltő mellékle­let: incidentalóma. Az orvosnak gondolnia kell az ilyen lelet kockázatára a képalko­tó vizsgálatok indikálásakor. A betegek azt feltételezhetik, hogy az incidentalóma rák, és könnyen lehet, hogy nincsenek tisztában az ismételt képalkotó vizsgálatok­kal járó sugárterhelés kockázataival.  

Hazai Aktualitásunk a pajzsmirigybetegségek jelentőségével foglalkozik a perimenopausában. A pajzsmirigy megbetegedései az életkorral előre haladva gyakoribbá válnak, a 60 év feletti nők 25%-ának a szérumában kimutathatók pajzsmirigyellenes autoantitestek. A menopausalis panaszokkal jelentkező nők 5-5%-ában fordul elő hypo- vagy hyperthyreosis. Fontos ismerni a pajzsmirigygöbök és a pajzsmirigyrák közötti kapcsolat szerepét is. A referátumot egyik hazai endokrinológus szaktekintélyünk készítette.