Teljes értékű növényi étrend – a közösségi média lehetséges szerepe az életmódorvoslásban

Napjainkban egyre fontosabb szerepe van a közösségi médiának. Emberek tömegei már nemcsak a televízióból tájékozódnak, hanem az online világ híreit böngészik, a Google segítségével próbálják saját egészségüket, betegségeiket is jobban megérteni, befolyásolni. Az információáradat el is bizonytalanítja őket, s a rendelőkben mi, orvosok egyre több tévhittel találjuk szemben magunkat. A közösségi média azonban arra is alkalmas lehet, hogy a szakértők, orvosok újfajta módon vegyenek részt a pácienseik, az érdeklődő laikusok életében, segítsék őket az egészséges életmód kialakításában és az ehhez való adherenciában.

Fenntarthatósági és erkölcsi szempontok miatt egyre többen váltanak vegetáriánus vagy vegán étrendre. Ezzel párhuzamosan egyre több kutatás igazolja, hogy a növényi alapú étrendek nemcsak a betegségek prevenciójának, de a terápiának is alapvető részei lehetnek.^1,2 Az American Dietetic Assotiation 2009-es állásfoglalásában kimondja, hogy a megfelelően megtervezett vegetáriánus étrend, beleértve a vegán étrendet is, egészséges, táplálkozási szempontból megfelelő, és egészségügyi előnyökkel járhat bizonyos betegségek megelőzésében és kezelésében. Ez az étrend az életciklus minden szakaszában alkalmazható, ideértve a terhességet, a szoptatást, illetve a csecsemőkort, gyermekkort, serdülőkort, az idősebb felnőttkort és az intenzív sportolás éveit.³

A növényi alapú étrendek közé tartoznak a flexitáriánus, a peszkovegetáriánus, az ovo-lakto-vegetáriánus (a köznyelvben többnyire ezt értjük vegetáriánuson), a laktovegetáriánus, az ovovegetáriánus, a vegán és a nyers vegán étrendek. A teljes értékű növényi étrend (whole foods, plant based diet, WFPBD) alacsony zsírtartalmú vegán étrendnek tekinthető, azzal a kitétellel, hogy mivel az alapját nem egy etikai elv adja, hanem az egészségre törekvés, ezért ha valaki ragaszkodik az állati eredetű táplálékokhoz, akkor azok ebben az étrendben kis mértékben megengedettek, feltéve, hogy nem túlságosan feldolgozottak.

 Célkitűzés

A célkitűzésem az volt, hogy támogató és inspiráló online közösséget hozzak létre, ahol a teljes értékű növényi étrendet, amit az American College of Lifestyle Medicine (ACLM) is ajánl,⁴ készségszinten tudják mindennapjaikba beiktatni a csoport tagjai. Ez az étrend túlnyomórészt növényi alapú; emellett arra törekszünk, hogy minél kevésbé legyenek feldolgozottak az ételek, és minél több tápanyagot tartalmazzanak. Így kerüljük az állati eredetű ételeken kívül a finomított cukrokat és liszteket, az adalékanyagokat tartalmazó készételeket, a növényi olajokat, zsírokat.

Kíváncsi voltam, hogy a csoport tagjai mennyire értik meg a teljes értékű növényi étrend lényegét, milyen szinten tudják a mindennapokban betartani azt, mi okoz nekik nehézséget az adherenciában, és vannak-e pozitív változások az egészségi állapotukban.

 Anyagok és módszerek

A Facebookon 2018. július 25. óta vezetem adminként a Teljes értékű növényi étrend – Whole Food Plant Based Diet nevű privát csoportot. A csoportban teljes értékű növényi ételeket osztunk meg egymással, fényképpel, leírással. Albumokba rendeztük az ételeket, és ún. címkéket (hashtageket) is használunk a könnyebb tájékozódás kedvéért. Több angol és magyar nyelvű összefoglaló, táblázat is szerepel a fájlok között. A csoportban ragaszkodom ahhoz, hogy a közölt információk evidenciákon, de legalább tudományos kutatásokon alapuljanak. Abból sem engedek, hogy egészségügyi kérdésekben csak az orvos vagy dietetikus kollégák javasolhatnak gyógyhatású készítményeket, terápiát, betartva azt az alapvető szabályt, hogy az ilyen ajánlások sosem helyettesíthetik az alapos fizikális és a szükség szerinti eszközös orvosi vizsgálat által megszülető ajánlást.

A felmérés idején, 2019. december 27-e és 2020. január 3-a között kb. 9000 tagja volt a csoportnak. Összesen 540-en töltötték ki a kérdőívet, amit a survio.com felületén hoztam létre. Azokat a csoporttagokat biztattam a felmérésben való részvételre, akik legalább 1 hete tagjai a csoportnak, és szubjektív megítélésük szerint legalább 80%-ban tartják a teljes értékű növényi étrendet.

A válaszadók 91%-a nő volt, ami azért lehet fontos, mert Magyarországon jellemzően még mindig a nők főznek a családra. A többség 20 és 65 év közötti volt, és 1–12 hónapja követték a csoportot. A többség úgy talált ránk, hogy eleve érdeklődött a teljes értékű növényi étrend iránt, de sokan másik csoportból vagy barátok ajánlására érkeztek.

A válaszadók 37%-a tartotta saját megítélése szerint mintegy 80%-ban az étrendet, 31%-uk kb. 90%-ban, 13%-uk közel 100%-ban, és a fennmaradó csoport 80% alatt.

 Eredmények

Először is két kérdéssel ellenőriztem, hogy tisztában vannak-e a résztvevők azzal, mit jelent a teljes értékű növényi étrend. Az első kérdésre viszonylag sokan (52%) adtak helyes választ, viszont a válaszadók több mint egyharmada (37%) gondolta azt, hogy pusztán egy 100%-ban növényi alapú étrendről van szó. Ami mindenképpen elgondolkodtató, hogy 10% még mindig úgy tudja: a teljes értékű növényi étrend olyan vegán étrend, ami attól teljes értékű, hogy semmilyen kiegészítőre nincs szükség alkalmazása során. A második – becsapós – kérdésnél annyit kellett csak eldönteni, hogy vajon az olajok, vagy az olajos magvak nem tartoznak-e bele a teljes értékű növényi étrendbe. Erre gyakorlatilag mindenki helyes választ adott, ami azért örvendetes, mert a növényi olajok kerülése igencsak kényes pontja lehet ennek az étrendnek.

Arra a kérdésre, hogy van-e, volt-e bármilyen betegsége, ami miatt ki akarta próbálni a teljes értékű növényi étrendet, 36% válaszolta azt, hogy nem volt, 33% szeretett volna fogyni, 13%-nak inzulinrezisztenciája volt, 11%-nak valamilyen allergiája, 10%-nak magas vérnyomása, és ezeken kívül számtalan más állapot, megbetegedés fordult elő, köztük akne, 2-es típusú cukorbetegség, endometriosis, emésztési problémák, coronaria sclerosis, csontritkulás, anaemia, pajzsmirigy-alulműködés, különböző autoimmun megbetegedések stb.

A válaszadók 12%-a egyáltalán nem találta bonyolultnak a növényi étrend kivitelezését, 22%-uk szerint nem bonyolult, csak a „sietős” napokon, 59%-uk szerint vendégségben, nyaraláson stb. bonyolult, 6%-uk szerint a mindennapokban is bonyolult, és mindössze 0,6% mondta azt, hogy szerinte kivitelezhetetlen. Majdnem mindenkinek (97%) segítségére van a csoport az étrendje kialakításában, és tízes skálán 8,7 pontra értékelték a csoportot ebből a szempontból. A legfőbb segítséget a következők jelentik: receptek, ételötletek, tudásanyag a teljes értékű növényi étrendről, motiváció, szükséges vitaminok, táplálékkiegészítők, napi menü, orvosi kérdések, lelőhelyek felkutatása. Többen kiemelték, hogy jó érzés egy közösséghez tartozni, és szeretik a csoportbeli kommunikációt, hangulatot. Az adherenciájukat – azaz hogy mennyire tudnak kitartani az étrend mellett – tízes skálán 8,1 pontra értékelték a válaszadók.

Egyértelműen örülnek neki, hogy orvos vezeti a csoportot (95%), s legfőképpen az evidenciákat adó és egyéb meggyőző kutatások (72%) adják számukra a pluszt, valamint az, hogy lehet az orvostól kérdezni (42%). Többen is kiemelték: sokat jelent számukra, hogy a csoportot vezető orvos is a teljes értékű növényi étrend szerint táplálkozik.

Arra a kérdésre, hogy van-e az egészségi állapotában javulás, 85% válaszolt igennel, 14% nemmel. A következő paraméterekben írtak le javulást: javult a fizikai teljesítőképesség, állóképesség (46%), csökkent a túlsúly (44%), jobb lett a hangulat (42%), szebb a bőr (33%), jobb az alvás (29%), megszűntek vagy jelentősen csökkentek az ízületi panaszok (15%), javult a koleszterinérték (17%), javulás történt az aknéban (10%), normalizálódtak a vércukorértékek (9%), illetve a koleszterinértékek (8%), javultak a vércukor-paraméterek (7%), jobb lett az emésztés (6%), normalizálódott a vérnyomás (2%). A rengeteg egyéb javulásból csak néhányat sorolnék fel: tünetmentes PCOS és endometriosis, 2 éve tartó köhögés megszűnése, TSH-érték normalizálódása, tünetmentes Crohn-betegség és sclerosis multiplex, anti-TPO-szint jelentős csökkenése, pajzsmirigygöbök eltűnése, sikeres teherbeesés, normalizálódó hemoglobinszint stb.

A megkérdezettek 10%-a nem szed semmilyen étrendkiegészítőt, 69% szed B₁₂-vitamint, 59% D-vitamint, 29% C-vitamint, 12% multivitamin készítményt, 11% vasat, 10% B-vitamin-komplexet, 7% DHA- és EPA-készítményt, 6% jódot, és 11% különféle egyéb étrendkiegészítőket, vitaminokat.

Arra a kérdésre, hogy „Ön szerint elég-e egy átlagembernek egy ilyen csoport a megfelelő étrend kialakításához?”, 37% azt írta, hogy igen, minden kérdésükre választ kapnak; 31% azt, hogy igen, de még több információra lenne szükségük arról, mi fér bele az étrendbe és mi nem; 16% szeretne pontosabb recepteket; 16% szeretne több napi menüt 1 hónapra; 14% egy hétre; 14% pedig bevásárlólistákat szeretne látni. A tagok 81%-a használja a különféle hashtageket, a csoportkeresőket, címkéket; 57% csak olvasgat, tájékozódik; 42% egy-két alkalommal szólt hozzá a posztokhoz; 17% szeret rendszeresen posztolni, beszélgetni, kérdezni.

Kíváncsi voltam arra is, hogy az életmódorvoslás egyéb eszközeivel mennyire élnek a csoport tagjai. Azt tudtam meg, hogy 72% sportol rendszeresen, 55% legkésőbb este 10 óráig lefekszik aludni, közel 80%-nak semmilyen káros szenvedélye nincs, és 85% él rendszeresen valamilyen stresszoldó tevékenységgel.

 Következtetések

A közösségi média nagyon nagy lehetőségeket rejt az életmódorvoslás eszközeinek gyakorlásában, széles körű terjesztésében. Egy online csoport, ahol a tagok biztonságban érzik magukat, olyan közösségi felület lehet, ahol nemcsak evidenciákon alapuló tényeket tudunk a laikusok számára megfogalmazni, eloszlatva bennük a túl sok információ okozta kételyeket, hanem az életmódváltás, étrendváltás mindennapjaiban tudunk számukra segítséget nyújtani, olyan dolgokban is, amikre a rendelőben sokszor nem marad idő. Fontos, hogy a definíciókat, az étrend szabályait hatékonyabban adjam át, és valószínűleg fejlődés várható attól, ha több pontosabb receptet, napi menüt, bevásárlólistát írunk.

El kell érnem, hogy még többen szedjenek rendszeresen B₁₂-vitamint, hiszen kutatások szerint nemcsak a vegetáriánus vagy vegán étrend mellett lehet szükség ennek pótlására, hanem pl. mediterrán étrend mellett is, ahol rendszeres a hús-, tejtermék- és tojásfogyasztás.⁵ Bár vannak olyan, nem állati eredetű ételek, amikkel megbízhatóan be lehet vinni táplálékként is a B₁₂-vitamint, ezek még nem terjedtek el széles körben, ezért biztonságosabbnak tartom a táplálékkiegészítőkkel történő B₁₂-vitamin-pótlást.^6/*/ Ez különösen fontos a kismamák körében, még akkor is, ha a kismama fogyaszt valamennyi állati eredetű táplálékot, pl. mediterrán étrendet tart, hiszen a születendő gyermek B₁₂-vitamin-szintje nagyban függ az anya vitaminszintjétől.

Személy szerint szükségem lesz még több moderátorra (most egy növényi táplálkozási szakértő, egy gyermekorvos rezidens és egy lelkes laikus van segítségemre ebben), mert nagyon nagy az érdeklődés, a felmérés óta eltelt néhány hét alatt a csoport elérte a 11 ezres létszámot, és igen aktív kommunikáció zajlik napi szinten. Úgy tűnik, hogy jellemzően az egészség szempontjából egyéb téren is motivált emberek keresik fel az ilyen csoportot, ami biztosan segít abban, hogy ilyen kiemelkedő javulások történnek.

A teljes értékű növényi étrend a hétköznapokban könnyen megvalósítható, hosszú távon is alkalmas a prevencióra, és az ún. civilizációs betegségekben gyógyító hatású. Egy online csoport nagyban elősegítheti az adherenciát is, ami döntő fontosságú lehet a felhasználók egészsége szempontjából.

Hivatkozások:

1. https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC4191896/
2. https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/9863851
3. https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/19562864?fbclid=IwAR0lq9gPMIU4-lXpoFYIimMFmdGsMe79-kuAsnvgSSZnnXohhuZtqo1iEMs
4. https://www.lifestylemedicine.org/ACLM/About/What_is_Lifestyle_Medicine_/Lifestyle_Medicine.aspx
5. https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/24088029
6. https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC4042564/?fbclid=IwAR3qUGlehKL8CbmVr0Y3xzCO7KDPp84zFtfEKjLje2rKZE4-D8YfJ1HX3ok
7. Greger M, Stone G. Hogy ne halj meg. Bp.: Édesvíz Kiadó, 2018, https://www.libri.hu/konyv/michael_greger.hogy-ne-halj-meg.html