Adventist Health Study-2: a növényi étrend véd a diabétesszel szemben
Az egyesült államokbeli és kanadai hetednapi adventisták körében végzett második nagy epidemiológiai vizsgálatsorozat prospektív adatai szerint a hús nélküli vagy legalábbis állati eredetű táplálékokban szegény táplálkozás szoros összefüggést mutat a diabetes mellitus kisebb incidenciájával, a hipertónia és a metabolikus szindróma ritkább előfordulásával.
Az utóbbi hónapokban egymás után látnak napvilágot a 2002-ben kezdődött és a dél-kaliforniai Loma Linda Egyetem Közegészségügyi Kara által koordinált nagyszabású második Adventist Health Study eredményei.
Növényi alapú étrend és az új diabétesz incidenciája
A Nutrition, Metabolism and Cardiovascular Diseases honlapján Serena Tonstad és munkatársai cikkét olvashatjuk. A munkacsoport az újonnan kialakuló diabétesz incidenciáját vizsgálta adventista gyülekezetek templomaiban toborzott több tízezres populácó különböző étrendi csoportjaiban két éven át. Kérdőívvel mérték fel, hogy két év elteltével melyik csoportból hányan betegedtek meg diabéteszben. A vizsgálatba több mint 15 000 férfit és több mint 26 000 nőt vontak be, 17,3%-uk fekete bőrű volt. A résztvevőket étrendjük alapján a következőképpen csoportosították:
- vegán étrenden élők: növényi táplálékok mellett egyáltalán nem vagy havi 1 alkalomnál kevesebbszer fogyasztanak állati eredetű táplálékot;
- lakto-ovo-vegetáriánusok: növényi alapú étrendjükben havonta legalább 1 alkalommal tejtermék és/vagy tojás is szerepel; vörös húst, baromfit vagy halat nem (havi 1 alkalomnál ritkábban) fogyasztanak;
- peszko-vegetáriánusok: növényi alapú étrendjükben tejtermék és/vagy tojás mellett havonta legalább egyszer hal is szerepel; vörös húst és baromfit nem (havi 1 alkalomnál ritkábban) fogyasztanak;
- szemivegetáriánusok: növényi alapú étrendjükben tejtermék és/vagy tojás mellett havonta legalább egyszer, de heti 1 alkalomnál kevesebbszer vörös hús vagy baromfi is szerepel;
- nem vegetáriánusok: étrendjükben az állati eredetű táplálékok minden csoportja (vörös hús, baromfi, hal, tejtermék, tojás) hetenként legalább egyszer szerepel.
A résztvevők többsége vagy a nem vegetáriánus (kb. 43%), vagy a lakto-ovo-vegetáriánus csoportba (kb. 34%) tartozott. A vegán csoportban 0,54%-os, a lakto-ovo-vegetáriánusok között 1,08%-os, a peszko-vegetáriánusok között 1,28%-os, a szemivegetáriánusok között 0,92%-os, a nem vegetáriánusok között pedig 2,12%-os arányban fejlődött ki diabétesz. A többváltozós logisztikus regresszióelemzés azt mutatta, hogy az életkor, nem, iskolai végzettség, jövedelem, tévénézési szokások, fizikai aktivitás, alvási szokások, alkoholfogyasztás, dohányzás és testtömegindex szerinti korrekció után a nem vegetáriánus étrendhez képest a vegán étrend (esélyhányados: 0,38, 95%-os MT: 0,24–0,62), a lakto-ovo-vegetáriánus étrend (esélyhányados: 0,62, 95%-os MT: 0,50–0,76) és a szemivegetáriánus étrend (esélyhányados: 0,49, 95%-os MT: 0,31–0,76) szignifikánsan csökkentette az újonnan jelentkező cukorbaj kockázatát.
A felmérés gyenge pontja, hogy laboratóriumi leletek nem álltak rendelkezésre a diabétesz diagnózisának megállapításához, a kutatók vélhetően alulbecsülték a tényleges incidenciát. Mivel a vegetáriánus táplálkozás összefüggést mutat számos más életmódbeli tényezővel, ezek a korrekciók ellenére is befolyásolhatták az eredményeket. Végül pedig: a vizsgált népesség nem reprezentálta a lakosság egészét a dohányosok és az alkoholt fogyasztók igen csekély, illetve az egészségtudatos életmódot folytatók nagy részaránya miatt.
Növényi alapú étrend, testtömegindex és a diabétesz prevalenciája
A mostani eredmények összhangban vannak azzal a korábbi kutatással, amelyben Tonstad és csoportja a diabétesz prevalenciáját vizsgálta az étrend állati eredetű összetevőinek függvényében, szintén az Adventist Health Study-2 keretében, 2002 és 2006 között. A munkacsoport 2009 májusában a Diabetes Care-ben közölte ezeket az eredményeit több mint 60 000 fő megkérdezése alapján. A vegán, a lakto-ovo-vegetáriánus, illetve nem vegetáriánus étrenden élők testtömegindexe 23,6 kg/m2, 25,7 kg/m2, illetve 28,8 kg/m2 volt. A diabétesz prevalenciáját ugyanebben a sorrendben 2,9%-nak, 3,2%-nak, illetve 7,6%-nak találták. A testtömegindex és az életkor, valamint egyéb demográfiai és szociális tényezők szerinti korrekció után a diabétesz fennállásának esélyhányadosa a nem vegetáriánus csoportra vonatkoztatva 0,51-nek (vegán étrenden élők), 0,54-nek (lakto-ovo-vegetáriánusok), 0,70-nak (peszko-vegetáriánusok), illetve 0,76-nak (szemivegetáriánusok) adódott.
Növényi alapú étrend, vérnyomás és metabolikus kockázat
A Public Health Nutrition 2012 januárjában tette közzé elektronikusan Pettersen és munkatársai közleményét. Ez a cikk az Adventist Health Study-2 populációjából származó 500 fős mintán végzett vérnyomásméréseken alapul. A Loma Linda Egyetem kutatói azt találták, hogy a vegán és a lakto-ovo-vegetáriánus étrend szignifikánsan alacsonyabb szisztolés és diasztolés vérnyomással járt együtt, mint a nem vegetáriánus étrend. A vegetáriánusok, ezen belül főleg a vegán étrenden élők közül szignifikánsan kevesebben szedtek vérnyomáscsökkentő gyógyszert, mint a nem vegetáriánusok közül. A hipertóniát 139 Hgmm-nél nagyobb szisztolés vagy 89 Hgmm-nél nagyobb diasztolés vérnyomással, illetve vérnyomáscsökkentő gyógyszer szedésének szükségességével definiálva a hipertónia előfordulásának a nem vegetáriánus csoporthoz viszonyított esélyhányadosára 0,37-ot (vegán étrend), illetve 0,57-ot (lakto-ovo-vegetáriánus étrend) kaptak.
Rizzo és mtsai 2011 májusában a Diabetes Care hasábjain a növényi étrend és a metabolikus szindróma összefüggését elemezték az Adventist Health Study-2 populációjából származó 773 fős keresztmetszeti mintán. A résztvevőket három csoportba osztották – vegetáriánusok (35%), szemivegetáriánusok (16%) és nem vegetáriánusok (49%) –, majd megmérték a HDL-, triglicerid- és vércukorszintjüket, valamint a vérnyomásukat és a haskörfogatukat. A HDL-szint kivételével valamennyi kockázati tényező szignifikánsan kedvezőbbnek bizonyult a vegetáriánusok csoportjában, mint a nem vegetáriánusok között, a metabolikus szindróma fennállásának esélyhányadosa (vegetáriánusok vs. nem vegetáriánusok) 0,44 (95%-os MT: 0,30–0,64) volt.
Miért érdeklik az adventisták az epidemiológusokat?
A hetednapi adventisták fél évszázada a közegészségügy figyelmének középpontjában állnak. Az első nagyszabású prospektív felmérés, az Adventist Mortality Study 1958-tól 1966-ig zajlott a Loma Linda Egyetem szervezésében, közel 23 000 kaliforniai résztvevővel, az American Cancer Society felmérésével párhuzamosan. A következő hasonló projekt, az Adventist Health Study-1 (1974-től 1988-ig) kezdetben a daganatos betegségekre irányult, később a kardiovaszkuláris betegségekre is kiterjesztették, több mint 34 000 kaliforniai adventista vett részt benne.
A jelenleg is folyamatban lévő Adventist Health Study-2 2002-ben kezdődött, 96 000 USA-beli és kanadai adventista bevonásával. Ma ez az egyik legátfogóbb felmérés, ami a táplálkozásnak a betegségekkel való összefüggéseit kutatja. Az adventistákat az teszi e kutatásokra egyedülállóan alkalmassá, hogy az általános népességnél számos életmódbeli jellemzőjükben homogénebb, táplálkozási szempontból viszont heterogénebb csoportot alkotnak. Táplálkozási szokásaik spektrumában a szigorú vegetarianizmustól az átlagos amerikai étrendig minden átmenet megtalálható, sok tekintetben irigylésre méltó mortalitási és morbiditási adataik étrendi háttere figyelemreméltó tanulságokkal szolgálhat a táplálkozástudomány számára.
