A protonbesugárzást végző centrumok száma világszerte egyre nő, annak ellenére, hogy a kezelésnek a konvencionális besugárzásokhoz képest vitatottak az előnyei.

A kérdés megválaszolása egyelőre várat magára, mert a legtöbb amerikai biztosító nem hajlandó finanszírozni az igen költséges proton besugárzásokat. 

A sugárkezelés régóta fontos szerepet játszik a limfoproliferatív daganatos betegségek kezelésében. A nyiroksejtes daganatok diagnosztikájában és kezelésében hatalmas fejlődés tapasztalható az elmúlt évtizedekben. A molekuláris diagnosztika egyre pontosabban tipizálja a különféle daganatokat, és lehetőséget nyit a célzott kezelések bevezetésére és egyre szélesebb körű alkalmazására. A képalkotás, különösen a funkcionális képalkotás fejlődése pedig egyre inkább befolyásolja a kezelés stratégiáját. A sugárterápiában is fontos technikai fejlődés ment végbe. Ennek következményeként a sugárterápia helye, dózisa, technikája folyamatosan változik. Ebben a rövid összefoglaló tanulmányban azokat az aktuális kérdéseket tekintjük át, amelyekkel a betegek kezelésében részt vevő hematoonkológus vagy sugárterápiás szakemberek rendszeresen szembekerülhetnek. Ezek a következők: a korai Hodgkin-kór sugárkezelése: a dózis csökkentésének lehetősége, a besugárzott térfogat csökkentésének lehetősége, a PET-CT vezérelt, rizikóadaptált sugárkezelés; az előrehaladott Hodgkin-kór konszolidációs sugárkezelése; a sugárkezelés szerepe a diffúz nagysejtes non-Hodgkin-limfómában a rituximabéra idején; a modern sugárterápiás eljárások (intenzitásmodulált sugárkezelés, protonbesugárzás etc.) szerepe a nyiroksejtes daganatok kezelésében. Magy Onkol 61:97–104, 2017

Kulcsszavak: limfóma, sugárkezelés, involvált nyirokcsomó, PET-CT