Egyre több a protonbesugárzó centrum
A protonbesugárzást végző centrumok száma világszerte egyre nő, annak ellenére, hogy a kezelésnek a konvencionális besugárzásokhoz képest vitatottak az előnyei.
A protonbesugárzás valóban nagyon pontosan irányítható, ezért a daganatra magasabb dózist lehet leadni a környező szövetek megkímélésével, mivel a sugárnyaláb a daganatban elnyelődik, és a mögöttes szöveteket nem érinti. Világszerte újabb és újabb központok létesülnek, annak ellenére, hogy a telepítési költségek az egekben vannak, és csak korlátozott számban állnak rendelkezésre olyan vizsgálatok, melyekben a protonkezelés eredményeit a konvencionális sugárkezelések eredményeivel hasonlították össze (Nelson R. Uncertainty about proton-beam radiotherapy lingers. Medscape Medical News > Oncology News. January 30, 2013.). A legtöbb protonbesugárzó központ az Egyesült Államokban van: 28 jelenleg is működik, és további 23 van kiépítés alatt.
A Lancet Oncology-ban 2018. július 12-én, a megjelent tanulmány szerint viszont a betegek egyre kevésbé érdeklődnek az új technológia iránt, a biztosítók pedig alig-alig hajlandóak ilyen költséges (egy kezeléssorozat kb. 48 000 USD) - és (egyes gyermekkori daganatok és bizonyos szervek pl. szem daganatain kívül más esetekben) nem bizonyítottan hatásosabb- kezelést finanszírozni, ezért számos protonbesugárzó központ veszteségesen működik, illetve nem érte el tervezett pénzügyi céljait. Pl. a Scripps Proton Treatment Center (San Diego, Kalifornia) csődbe jutott, az Indiana University pedig már 2014-ben bezárta a protonkezelési centrumát. A Hampton University Proton Therapy Institute in Virginia folyamatosan veszteségesen működik, az utolsó pénzügyi évében 3 millió dollárt veszített, és sorolhatnánk a többieket is (Hancock J. As proton centers struggle, a sign of a healthcare bubble? Kaiser Health News. May 05, 2018.).
Az Egyesült Államokban észlelhető gazdasági nehézségek ellenére a világban folyamatosan szaporodnak a protonsugárzást végző centrumok. A non-profit Particle Therapy Co-operative Group szerint jelenleg 63 centrum működik a világban, 32 központ van építés alatt és további 16 centrum tervezése folyik. Argentina és Ausztrália is nemsokára felkerül a palettára, így az Antarktisz marad az egyetlen földrész, ahol nem működik protonbesugárzó készülék. Eddig kb. 165.000 különféle daganatban szenvedő beteget kezeltek protonterápiával, és ha ez a tendencia tovább folytatódik, akkor 2024-re a Research & Markets legutóbbi globális előrejelzése szerint egy multimilliárd (!) dolláros iparág jön létre: előjelzésük szerint 2030-ra 900 és 1300 közötti részecsketerápiás kezelő 2,3-4,3 milliárd USD értéket fog termelni. Európában 2010 és 2017 között megháromszorozódott a protonbesugárzások száma, leginkább az agy-, a gerinc-, a prosztata- és a gyomor daganatait kezelték ilymódon. Már működnek gépek (vagy legalábbis üzembe helyezés alatt vannak) Németországban, Olaszországban, Svédországban, Franciaországban, Dániában és Hollandiában, Svájcban, Oroszországban, Spanyolországban, az Egyesült Királyságban, Norvégiában és Belgiumban.
A világ népességének 60%-a, és a világ daganatos betegeinek kb. fele Ázsiában él , ezért várhatóan a protonbesugárzás kétszámjegyű növekedése fog bekövetkezni 2018 és 2024 között: új centrumok épülnek Kínában, Szingapúrban, Thaiföldön és Dél-Koreában. De új központok létesülnek a Közel-Keleten/Észak-Afrikában: Szaúd-Arábiában és az Egyesült Arab Emirátusokban, Egyiptomban (a kairói Children’s Cancer Hospital Foundation-ban), és Izrael is szándékozik egyet építeni évi kb. 250 beteg (közülük 150 gyerek) számára, a centrum költsége várhatóan 60 millió dollár lesz. Ausztráliában Adelaid lesz az első város, ahol protonbesugárzó nyílik –eddig többször a tengerentúlra utalták be a betegeket óriási költségekért. Kanadában csak egy lehetőség van, Vancouverben, az elsősorban kutatási célokra szolgáló TRIUMF központban, ahol a British Columbia Egyetem szemészetével közösen évi 10 chorioidea melanomát kezelnek. A kanadai betegeket egyébként jelenleg az USA-ba küldik protonkezelésre.
Az egyre szaporodó géppark ellenére ez egy szűk piac: 2017-ben csak a betegek mintegy 0,1%-át kezelték protonnal. 2022-ben vélhetően 10 millió személyenként 0,5 protonterápiás lehetőséggel kell számolni, míg ugyancsak 10 millió személyre kb. 20 „konvencionális” sugárterápiás egység jut. Amennyiben 2030-ra 900-1300 protonterápiás kezelőhelyiség nyílik, akkor még mindig csak a daganatos betegek 6-7%-a kerülhet ilyen kezelésre.
Forrás:
