A “mikroúszóknak” nevezett apró robotok kialakítását a ráják mozgása ihlette, fejüket pH-érzékeny gyógyszerkibocsátó burok borítja.

Munkánk célja az osztályunkon végzett robotasszisztált műtétek perioperatív és onkológiai eredményeinek bemutatása.
Közleményünkben a 2022. 02. 01 és 2024. 03. 31. között elvégzett 658 robotasszisztált beavatkozás adatait dolgoztuk fel retrospektíven. Radikális prosztatektómia során az átlagos műtéti idő kétoldali nyirokcsomó-blokkdisszekció elvégzése esetén 229 perc, az átlagos vérvesztés 305 ml volt. Limfadenektómia
nélkül az átlagos vérvesztés 233 ml, a műtéti
idő 185 perc volt. Egy év után a betegek 81,6%-a biokémiai relapszustól mentes. 165 beteg esetében végeztünk robotasszisztált parciális, míg 48 beteg esetében radikális nefrektómiát.
Magyarországon először intézményünkben végeztünk robotasszisztált radikális cisztektómiát intrakorporális „neobladder” képzéssel. Vizeletdeviáció szempontjából 10 esetben
ortotóp hólyagképzést, 20 esetben Bricker-konduit-képzést, míg 4 esetben ureterokutaneosztómiát végeztünk. Szintén mi
végeztük hazánkban az első robotasszisztált retroperitoneális limfadenektómiát. A robotasszisztált technológia alkalmazásával
a radikális uroonkológiai sebészeti beavatkozások komplett spektruma minimálinvazív módon biztonsággal elvégezhető. Eddigi tapasztalataink és eredményeink biztatóak, a robotsebészet fokozatos hazai térfoglalását validálják.
Magy Onkol 68:263-266, 2024

A robotasszisztált sebészet régen várt technológiai újdonság, mely 2022 óta vált elérhetővé az Országos Onkológiai Intézetben. Beszámolunk az intézetünkben operált első 191
beteg kolorektális robotasszisztált műtétjének legfontosabb paramétereiről, valamint a rektumsebészet területén a robotsebészeti
tevékenységet összehasonlítottuk a korábbi
laparoszkópos és nyitott műtéti tevékenységünkkel. A rektumsebészet
területén retrospektíven összehasonlításra kerültek a laparoszkópos (n=225), illetve nyitott (n=213) módon operált betegek perioperatív mutatói a robotasszisztált (n=140) módon
operált betegekével. A három csoport (laparoszkópos, nyitott, illetve robotasszisztált) összehasonlításában a robotsebészet
szignifikáns előnyt mutat a mezorektális excízió
minőségében (komplett TME-arány 77%, 72,7%, illetve 90%), az ápolási napokban (medián 7, 9, illetve 5 nap), a kórházi visszavétel arányában (8%, 16%, 6,4%) és a záróizom-megtartási
arányban (68%, 60%, illetve 89,5%). Megállapítható, hogy a robotsebészeti beavatkozás megfelelően biztonságos
onkológiai szempontból. Szignifikáns előnye mutatkozik a nyirokcsomó- disszekció minőségében, a rövidebb ápolásban,
a kevesebb kórházi visszavételben, részben alacsonyabb morbiditási mutatóban és a magasabb záróizom-megtartási
rátában a laparoszkópos és a nyitott műtétekhez viszonyítva is.

Magy Onkol 68:248-253, 2024

A prosztatarák az egyik leggyakrabban látott malignitás. A radikális prosztatektómiát – nyílt, laparoszkópos vagy robotasszisztált megoldással – tekintik a közepes, valamint
magas rizikójú prosztatarák elsővonalbeli kezelési módjának a sugárterápia mellett, ha a várható túlélés meghaladja a 10 évet. Az alacsony rizikójú betegek esetében is szóba
jön a radikális prosztatektómia az aktív követés mellett. Ma a robotasszisztált radikális prosztatektómia a legáltalánosabb
sebészi kezelése a lokalizált prosztataráknak. A módszer rövidebb hospitalizációs idővel és alacsonyabb transzfúzióigénnyel párosul a nyílt műtéttel szemben. A robotasszisztált radikális prosztatektómiával kielégítő hosszú távú, biokémiai kiújulástól mentes túlélés és tumorspecifikus túlélés érhető el alacsony, közepes és magas rizikójú prosztatarák kezelésében is. Előnye a műtét utáni gyors kontinenciafelépülés, illetve az erektilis funkció helyreállásának magas aránya. A minimálinvazív megközelítés költségei magasabbak, mint
a nyílt radikális prosztatektómiának, a gyorsabb posztoperatív felépülésből származó előnyöket érdemes tovább vizsgálni a költséghatékonyság számszerűsítéséhez. A robotasszisztált módszer számos új műtéti technikát tett lehetővé, további
rapid fejlődés várható ezen a területen.

Magy Onkol 68:255- 261, 2024

Munkánk célja a robotasszisztált parciális nefrektómia (robot- assisted partial nephrectomy, a továbbiakban RAPN) műtéttel szerzett kezdeti tapasztalataink összefoglalása. Adatainkat retrospektív módszerrel nyertük a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központjában elvégzett első RAPN műtétek adatainak elemzésével. 2022 októbere és 2024 áprilisa közt 53 robotasszisztált parciális nefrektómiát végeztünk. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár részéről folyósított finanszírozás sajátos helyzetünkből adódó hiánya miatt az első nyolc hónapban csak 16, majd a második kilenc
hónapban 37 beteget műtöttünk meg. A PADUA-score alapján a műtétek 55%-a az egyszerű, 36%-a a közepes, míg 9%-a a kifejezetten bonyolult kategóriába tartozott. Az átlagos
konzolidő 134 perc volt, ami a gyakorlat növekedésével csökkenő tendenciát mutatott. Az átlagos meleg iszkémiás idő 12 perc volt. Nyílt műtéti konverzióra nem került sor, de egy alkalommal radikális nefrektómia történt a peritóneum tumoros infiltrációja miatt. Betegeinket a posztoperatív harmadik
napon bocsátottuk el klinikánkról. A RAPN bevezetése klinikánkon az első vidéki központként sikeres volt. Az átállás a laparoszkópos parciális nefrektómiáról annak
ellenére hamar jó eredményeket hozott, hogy az első nyolc hónapban OEP-finanszírozás hiányában kevés műtétet tudtunk csak végezni. Eredményeinken világosan látszik, hogy
az irodalomban leírt, évente 20-30 robotasszisztált műtét elvégzése operatőrönként minimálisan szükséges.

Magy Onkol 68:243-247, 2024

A robotasszisztált nyelőcsősebészet (RAMIE) bevezetése jelentős előrelépést jelent a minimálisan invazív sebészetben. A robotrendszer jellemzően nagy felbontású 3D kamerát és speciálisan mozgatható műszereket tartalmaz, amelyeket a sebész egy konzolról vezérel. A módszer segítségével csökkentve
a beavatkozás okozta traumát, gyorsabb felépülési idő érhető el a hagyományos nyitott műtétekhez képest. Ezen túlmenően a robotműszerek biztosította megnövelt
mozgástartomány lehetővé teszi a precízebb manipulációt a nyelőcső és a környező szervek területén, ezzel javítva a tumorreszekciók és rekonstrukciók eredményességét. A klinikai
vizsgálatok eredményei ígéretesek: csökken a posztoperatív fájdalom, alacsonyabb a szövődmények kockázata és rövidebb a kórházi tartózkodás, ugyanakkor az onkológiai eredmények minimum egyenlőek a nyitott műtétekhez viszonyítva. A technológia fejlődésével a robot által támogatott
nyelőcsősebészet várhatóan egyre szélesebb körben terjed el jobb műtéti eredményeket biztosítva a jó- és rosszindulatú nyelőcsőbetegségek sebészi kezelése során egyaránt.

Magy Onkol 68:215-220, 2024

A mindennapi sebészetben elfogadottá váltak a minimálisan invazív beavatkozások, melyek közül a legmodernebbnek számító robotsebészet számos előnyt nyújt a betegek számára.
Jelen összefoglaló tanulmányunkban áttekintjük, miként változott a robotika és a robotok gyártásának célja. Ezenkívül a sebészet fejlődésének rövid összefoglalóján keresztül bemutatunk paradigmaváltásokat, melyek megmutatják, miként gondolkodunk mi emberek az újdonságok megjelenéséről és alkalmazásáról kontinensünkön és a tengeren túl. Az összefoglaló zárásaként ismertetjük a robotsebészet összetett felépítését, előnyeit, helyét, és kitekintünk az élvonalbeli kutatások eredményeire, hogy konklúzióként megfogalmazhassuk, hogy merre visz a jövő sebészetének útja.

Magy Onkol 68:201-205, 2024

Az elmúlt évtizedben fej-nyaki daganatok esetében is fokozott a törekvés a szervmegőrzésre, csökkentve a kezelések kedvezőtlen hatásait, de javítva a túlélést és az életminőséget. Ennek megfelelően a transzorális robotsebészet (TORS) világszerte teret nyer. TORS beavatkozások 2023. január óta zajlanak a Pécsi Tudományegyetemen. 2024. júliusig
27, fej-nyaki laphámrákos beteget operáltunk, 15 esetben p16-pozitív daganatot. Nyaki disszekciót 19 esetben végeztünk. A robotsebészeti eszköz a szájgarati daganatok esetében nyújt elsősorban előnyt egyéb transzorális beavatkozásokkal szemben, segítségével más módszerrel nehezen megközelíthető területek érhetőek el. Ez különösen előnyös a fiatalabb, jobb prognózissal rendelkező, humán papillómavírushoz köthető orofarinxdaganatos betegek esetén, akiknek a várható élettartama magasabb. A korábbi stratégiával szemben különös előnyt nyújt a transzorális robotsebészet
ismeretlen primer daganatok (cancer of unknown primary, CUP) esetében. Az FDG-PET/CT-vel és a „vakon végzett” próbabiopsziával ellentétben, mely standard diagnosztikus eljárás volt sokáig, a TORS lehetővé teszi a nagyobb találati
arányt, teljes tonzillektómia és nyelvgyöki mukozektómia elvégzésével.

Magy Onkol 68:207-213, 2024

Az Országos Onkológiai Intézet Mellkasi Központjában végzett robotsebészeti program első 300 esetét vizsgáltuk meg. A klinikopatológiai adatok mellett a posztoperatív időszak mutatóit elemeztük retrospektív módon. Az első 30 robotasszisztált mellkassebészeti (robotic-assisted thoracic surgery, RATS)
műtétet összehasonlítottuk 30 videoasszisztált mellkassebészeti (video-assisted thoracic surgery, VATS) és 30 nyitott műtét eredményeivel a tanulási görbe értékelése céljából.
Az átlagos kórházi tartózkodás 5,2 nap volt, a mellkasi draint átlagosan a 2. napon távolítottuk el. A konverziós arány és morbiditás alacsony volt (1,8% és 10,6%), míg reoperációra
2%-ban volt szükség. A tanulási görbe vizsgálatakor azt találtuk, hogy a műtéti idő az első 20 eset után már nem rövidül szignifikánsan, a kórházi tartózkodás, a posztoperatív szövődmények alacsonyabbak, mint VATS vagy nyitott műtétek esetén, ez a különbség azonban nem szignifikáns. Az intenzív osztályos kezelés ideje szignifikánsan rövidebb,
míg az eltávolított nyirokcsomók száma szignifikánsan magasabb volt RATS műtétek esetén. A RATS egy biztonságos technika a mellkassebészetben, valamint több nyirokcsomó
került eltávolításra, amely pontosabb staginghez vezethet.
Magy Onkol 68:223-228, 2024

Az endometriumkarcinóma a leggyakoribb nőgyógyászati daganat. Elsődlegesen 60 éves kor körül a legmagasabb az előfordulási gyakorisága. Az esetek többsége korai stádiumban kerül felismerésre, ezért jó prognózisú betegségről beszélhetünk. A betegek többsége obezitásban szenved, ami az elsődleges sebészeti kezelést megnehezíti. A nemzetközi protokollok által is javasolt minimálinvazív eljárás az elsőként választandó megfelelő sebészi kezelés, amely a betegek
számára jelentősen csökkenti a szövődmények előfordulását. A robottechnika különösen fontos szerepet tölt be a gyakran kóros kövérséggel szenvedő betegek ellátásában. A cikkben
összefoglaljuk az endometriumkarcinómával kapcsolatos ismereteket és a Semmelweis Egyetemen csaknem 2 éve megkezdett da Vinci robotasszisztált műtétekkel kapcsolatos tapasztalatainkat.

Magy Onkol 68:231-237, 2024