A mai élsporthoz szükséges kardiális teljesítmény nemritkán „sportszív” kifejlődését kívánja meg, melynek paraméterei akár kórosnak is tekinthetők. Még inkább így van ez, ha a sportoló teljesítményt fokozó szereket használ.
Orvostovábbképző Szemle Különszámok 20 éves jubileumi különszám
OTSZ Online >> Rovatok >> Jubileumi különszám
2014-01-13
Amióta van sport, azóta van sportorvoslás, melynek feladata a sporttal kapcsolatos speciális sérülések, ártalmak gyógyításán túl az, hogy megismerje a szervezet működését terhelés alatt, és tisztában legyen a rendszeres edzés hatásaival. Az ellenőrzés és kutatás legfőbb feladata természetesen az, hogy a szokásosnál nagyobb igénybevétel mellett is megőrizzük a sportolók egészségét és felügyeljük, hogy sem az edzések, sem a versenyek ne károsítsák egészségét.
A sportolással kapcsolatos hirtelen szívhalálozás csökkentése érdekében bevezetett szűrővizsgálatnak nem minden országban része a nyugalmi 12-elvezetéses EKG értékelése, mert a sok tévesen pozitív lelet utánvizsgálatot tesz szükségessé képalkotó, terheléses, tartós regisztrációs és elektrofiziológiai módszerek igénybevételével. Sportolók hazai tájékozódó Holter-szűrése 62%-ban mutatott „abnormális” képet panaszmentesség és normális nyugalmi EKG mellett. Ezért ismertetjük két friss állásfoglalás és közlemény ezzel kapcsolatos ajánlásait, valamint az utóbbi néhány év fontosabb közléseit.
Az Amerikai Sportorvosok Társasága és a FIFA a földkerekség bármely orvosának ingyenesen biztosít orvostovábbképző anyagokat a sportesemények közbeni hirtelen szívhalál megelőzéséhez és késedelem nélküli kezeléséhez.
Nem mindig beszélhetünk anorexia nervosáról akkor, ha egy leány vagy fiatalasszony önszántából kórosan lesoványodik. Ha a táplálék elutasítását versenyhelyzet váltja ki, helyesebb az anorexia competitiva fogalmával élni.
Kérdés. A bakteriális eredetű arcüreggyulladások nagy részét a Streptococcus pneumoniae okozza. Van-e bizonyíték arra, hogy a fogékony egyének sinusitise megelőzhető pneumococcus elleni vakcina alkalmazásával? Háziorvos, Texas
Válasz. A pneumococcus ellen beoltott személyek körében a klinikai vizsgálatok nem mutatták ki a sinusitis incidenciájának szignifikáns csökkenését. A 23 szerotípus poliszacharid antigénjét tartalmazó pneumococcus elleni vakcina (Pneumovax 23, Pnu-Imune 23) bizonyítottan véd azok ellen az invazív fertőzések ellen, amelyeket a védőoltásban reprezentált szerotípusú pneumococcus- törzsek okoznak, valamint felnőttek körében csökkenti a bacteriaemiával járó, pneumococcus okozta pneumonia előfordulási gyakoriságát.1 A vakcináció a pneumococcus okozta pneumonia szempontjából nagymértékben veszélyeztetett populációban csökkentette a bacteriaemiával nem járó pneumonia előfordulási gyakoriságát,2 de más veszélyeztetett népességcsoportokban nem sikerült igazolni a bacteriaemiával nem járó tüdőgyulladások számának csökkenését.3 Gyermekek sinusitisének megelőzésére a vakcina nem alkalmas.
A sportolók csökkent teljesítőképességének egyik gyakori oka a túledzettségi szindróma vagy letörés. A sportteljesítmény csökkenését állandó kimerültség, izomfájdalom, a koordináció romlása, fogyás, hangulatváltozás és gyakori betegségek is kísérhetik, mindezek azonban diagnosztizálatlan kórképek korai jelei is lehetnek. A túledzettségi szindróma kimutatására megbízható és a gyakorlatban rutinszerűen alkalmazható diagnosztikai eljárások jelenleg nem állnak rendelkezésünkre. Kezelésként az orvos részleges vagy teljes pihenést ír elő, és igyekszik felderíteni, korrigálni a túledzettséghez vezető helytelen edzésmódszereket, táplálkozási és pszichoszociális tényezőket.
A túledzettségi szindróma vagy letörés a sportolók számára súlyos lelki teher, hiszen azzal járhat, hogy az edzéseket és a versenyzést hosszú időre fel kell függeszteni. Az orvos számára az állandó fáradtságról panaszkodó és önmagához képest alulteljesítő sportoló túledzettségi szindrómájának felismerése nehéz feladat lehet.Gyakran hónapok telnek el, mire a csökkent sportteljesítmény és a kimerültség első jelei után megszületik a diagnózis. Nehezíti az állapot felismerését, hogy számos organikus és pszichiátriai kórkép igen hasonló tünetekkel jelentkezik, így egyértelmű diagnózis csak az egyéb lehetséges okok kizárása után állítható fel.
Jim Fixx The Complete Book of Running (A futás kézikönyve) című munkájának nagy sikere jelentős szerepet játszott abban, hogy az 1970-es évek közepén a jó fizikai erőnlét divatba jött és követendő példa lett az Egyesült Államokban. Érthető módon nagy vihart kavart, amikor a szerző 52 éves korában, futás közben szív-infarctusban meghalt, és a boncolás a koszorúerek 80-99%-os szűkületét igazolta. Az esetet követően a szív- és érrendszeri betegségek okainak kutatása mellett a fiatalabbak testedzésének veszélyei is a figyelem középpontjába kerültek. Annak ellenére, hogy az Egyesült Államokban a szív- és érrendszeri betegségek gyakorisága az elmúlt évtizedekben folyamatosan csökkent, a vezető haláloknak még ma is ez a betegségcsoport számít. Az elmúlt három évtizedben a kardiológia hihetetlen fejlődésének lehettünk tanúi. Egyre jobban megértettük a fizikai terhelés veszélyeit, az érbetegségek kialakulásának kórélettanát és a koleszterin-anyagcsere szerepét. Új gyógyszerek jelentek meg, és rohamléptekben fejlődtek a képalkotó eljárások. Az örökletes tényezőket feltáró genetikai kutatások is számos új eredményt hoztak. Ezek együttesen vezettek oda, hogy kardiológián ma nem ugyanazt értjük, mint 1973-ban, amikor a The Physician and Sportsmedicine első száma megjelent. A fejlődés jelentősen hozzájárult a betegek jobb ellátásához, ugyanakkor - új irányt adva a kutatásoknak - újabb kérdéseket is felvetett.
A hosszútávfutók derék- és fartáji fájdalmának egyik ritkán felismert oka a keresztcsont fáradásos törése. Sok futónál a fokozott igénybevétel és az elégtelen csontsűrűség együttes jelenléte miatt elmosódik a határ a csont fáradása, illetve szerkezeti gyengesége által okozott törések között. A javasolt radiológiai vizsgálati eljárás az MR-vizsgálat, mely képes lokalizálni a sérülés helyét, és kizárni tumor, porckorong-elváltozás vagy medenceízületi gyulladás jelenlétét. A fáradásos törés korai felismerése hozzájárul a betegség kedvező kimeneteléhez, így a legtöbb sportoló 12–14 hét elteltével korlátozás nélkül folytathatja az edzéseket.
Az ortopédiai és sportorvosi szakirodalomban egyre gyakrabban találkozhatunk a keresztcsont fáradásos törésével foglalkozó tanulmányokkal. A betegség sorozatos előfordulásáról először Volpin és mtsai számoltak be 1989-ben. Az izraeli hadsereg 380 újoncára kiterjedő vizsgálatuk során 194 személy összesen 257 csonttöréséről számoltak be, melyek közül három esetben fordult elő a keresztcsont fáradásos törése. Azóta 11 újabb esettanulmány írta le ezt a törést sportolók, azon belül leggyakrabban hosszútávfutók körében. A futók egyéb fáradásos töréseihez hasonlóan, ezekben az esetekben is általában röviddel a törés előtt változott a lefutott táv hossza, az út burkolata vagy az edzés intenzitása. Női atléták esetén gyakran szerepelt a kórelőzményben amenorrhoea és denzitometriával kimutatott csontritkulás.
A keresztcsont fáradásos törése rendszerint bizonytalan, nem jellegzetes fájdalommal jár, felismeréséhez ezért gyakran a porckorong-bántalmaknak, illetve a medenceízület diszfunkciójának és gyulladásának kizárásán át vezet az út. Az alkalmazott kezelés és a prognózis szakirodalmi megítélése korántsem egységes. Néhány sportoló már 6 héttel a törés után magas szintű versenyeken vehetett részt,8 míg másoknak 8 hónapra volt szükségük a teljes gyógyuláshoz.
Amennyiben a képalkotó szakemberek számára rendelkezésre áll egy iPhone vagy egy iPad készülék, rengeteg minőségi radiológia-orientált alkalmazás közül választhatnak. A más operációs rendszert használók számára jelenleg sokkal korlátozottabbak a lehetőségek.
Úgy látszik, a fül- orr- gégészetet egyre szorosabb szálak fűzik össze a babasamponnal. Most kiderült, hogy alkalmas nasenendoscopia, azaz orrtükrözés során páramentesítésre is, legalábbis thaiföldi kollégák szerint.
Azok számára, akik tudják, mik a gyógyszer hatóanyagai, a mélyvénás trombózis miatti halálesetekről szóló hír nem annyira meglepő. A Diane kombinációban tartalmaz ciproteron-acetátot és az etinil-ösztradiolt.
Számtalanszor előkerült már a krónikus melléküreggyulladás kezelésének kérdése, és mindig az volt a végső konklúzió, hogy krónikus betegség esetén antibiotikumnak csak felülfertőződés esetén, alkalmilag van jelentősége.