Gyakorló orvos számára talán idegenül hangzik a címbéli kifejezés, hiszen ő nyilván előbbre valónak tartja a betegekkel való törődést az elvont jogi kategóriák közötti búvárkodásnál. A látszat azonban most is csalóka. A szellemitulajdon-védelem jogi eszközrendszere nem egyébre szolgál, mint az alkotó emberek jogos érdekeinek védelmére, anyagi biztonságuk elősegítésére, ezáltal megteremti a megfelelő környezetet újabb alkotások létrehozására. S persze a társadalomnak is alapvető érdeke, hogy a tudományos kutatások, a technológiai fejlesztőmunka eredményei, a szakirodalmi alkotások minél szélesebb körben és minél gyorsabban hozzáférhetővé váljanak.

A jog megteremti annak eszközeit, hogy a szponzor − beruházásának védel­me érdekében − a lehető legtágabb körben biztosítsa a szellemi termékeit sa­ját maga számára. A klinikai vizsgálatok összetettsége miatt azonban számos olyan pont van a szerződéses kapcsolati rendszerben, ami komoly akadályo­kat jelenthet a jogaink védelme és érvényesítése területén, ha a megfelelő időben nem vagyunk tekintettel rájuk.

A biohasonló készítmények jogi és módszertani szabályozása az Európai Unióban lehetővé tette, hogy a forgalomba hozatal feltételei ismertek, tervezhetők legyenek a biohasonló készítményeket gyártó cégek számára. Ez a szabályozás Európában jól követhető, ami nemcsak az iparág fejlődését, de hosszú távon a társadalombiztosítási kiadások csökkenésével a betegek érdekeit is szolgálja. Ez a tanulmány igyekszik eligazítást nyújtani a forgalomba hozatali engedélyezés bonyolult rendszerének megértéséhez.