A hematológiai betegségek diagnosztikájának is alappillérét képezi a be­tegek fizikális vizsgálata és az ennek során észlelt tünetek helyes értelme­zése. A közleményben a teljesség igénye nélkül részletezem a hematológiai betegségek legfontosabb klinikai tüneteit, az általános állapottól a bőrel­változásokon, nyirokcsomó-nagyobbodásokon, nyálkahártya-eltéréseken, a hasi szervek anomáliáin át egészen az ízületi deformitásokig.

Az éjszakai izzadást rákérdezés nélkül ritkán említik a betegek. A fokozott éjszakai verejtékezést okozó állapotok közül a leggyakoribbak: menopausa, hangulatzavarok, gastro-oesophagealis reflux betegség, pajzsmirigy-túl­működés és elhízás, de súlyos, életet veszélyeztető betegség is állhat a hát­térben. Ha az anamnézis és a fizikális vizsgálat nem tár fel specifikus okot, az orvos szisztematikus és költséges kivizsgálásra kényszerül.

Egy 20 éves nő egy hete fennálló láz és torokfájás miatt fordult orvoshoz. Egyre súlyosbodó nyelési nehézség kapcsán arról számolt be, hogy az utóbbi 48 órában sem ételt, sem italt nem volt képes magához venni. Köhögés vagy bőrkiütés nem jelentkezett nála, és a közelmúltban nem került kapcsolatba beteg személyekkel. Más szempontból egészséges volt, tartós orvosi problémát nem említett.

A „meghűléses” betegségek fő kórokozója a rhinovirus, de kétszáznál több féle vírus okozhatja és bakteriális fertőzés is súlyosbíthatja a tüneteket. Az influenza gyengébb immunrendszerűeknél, újszülötteknél, időseknél akár halálos is lehet. A tüneteket az immunrendszer fertőzésre adott reakciói váltják ki. 

A világon először sikerült HPV-vel összefüggő, rejtett, tünetmentes szájgarati rákot nyálmintából igazolni.

A bakteriális eredetű felső légúti infekciók antibiotikumkezelése gyakran hibás gyógyszerválasztáson alapul. A világszerte egyre növekedő mértékű antibiotikumrezisztencia visszaszorítása érdekében a lehető legszűkebb spektrumú antibiotikum választására kell törekednünk a mindennapi gyakorlatban.

Egy 40 éves nőbeteg 4 napja fennálló torokfájás, szájszárazság, általános levertség és izomfájdalom miatt fordult orvoshoz. A beteg szemkipirulásról vagy könnyezésről nem számolt be. A tünetek jelentkezése előtti napon kiütést észlelt a szájüreg belső felszínén.

A peritonzilláris tályog a fej-nyaki régió leggyakoribb fertőzése. Tipikus tünetei a torokfájás, a nyelési zavar, a szájzár és a gombócos beszéd. A ke­zelés legfontosabb elemei: drenázs, antibiotikum adása, valamint meg­felelő folyadékellátást és fájdalomcsillapítást biztosító szupportív terá­pia. A betegek többsége ambulánsan kezelhető. Elsőként az A csoportú Streptococcusok és a szájüregi anaerobok ellen hatásos antibiotikum vá­lasztandó. A kortikoszteroidok a tünetek enyhítésében és a gyógyulás gyor­sításában tehetnek jó szolgálatot. Az esetenként súlyos szövődmények (pl. légúti obstrukció, aspiráció, mélyre terjedő fertőzés) kivédéséhez fontos az azonnali felismerés és a kezelés haladéktalan megkezdése.

A cím maga az ellentmondás, hiszen a Lyme igazán krónikus betegség. A Lyme-folt (erythema migrans) hónapokig, a Lyme-artritisz több évig, az acrodermatitis chronica atrophicans akár egy évtizedig tarthat. „Krónikus Lyme-kóron” azonban egy olyan tünetegyüttest értenek, aminek semmi köze sincs a Lyme-kórhoz.

A tüdőrák világszerte a leggyakoribb ráktípus, mely vezeti a rákhalálozási statisztikákat. Az újonnan diagnosztizált esetek mintegy 80%-a inoperábilis, helyileg előrehaladott, illetve áttétes nem kissejtes tüdőrák (NSCLC). Az aktivált onkogéneket, mint pl. EGFR-t vagy átrendeződött ALK-t tartalmazó adenocarcinomák kezelésében a molekulárisan célzott terápiák drámai előretörést jelentettek, de a betegek többségénél ezen új ágensek sem érnek el tartós betegségkontrollt, és az 5 éves túlélés nem haladja meg az 1-2%-ot.