Rejtett szájüregi rák kimutatása nyálmintából
A világon először sikerült HPV-vel összefüggő, rejtett, tünetmentes szájgarati rákot nyálmintából igazolni.
A fejlett országokban a magas kockázatú HPV vírus (HR-HPV-16,-18,-33) okozta szájgarati rákok előfordulása hihetetlenül felgyorsult, számuk az USÁ-ban lassan meghaladja a HPV által okozott méhnyakrákok számát. A HR-HPV érintettség prevalenciája az Egyesült Államok lakosai körében eléri a 3,7%-ot.
Épp ezért rendkívül jelentős az az esetleírás, amely a Frontiers in Oncology 2020. márciusi számában tettek közzé. A kutatók arról számolnak be, hogy a világon először sikerült kimutatniuk a humán papillomavírus (HPV)-16 DNS-ének észlelésével egy különben tünetmentes szájgarati rákot a beteg nyálából.
A nyálpróbát Kai Dun Tang és Chamindie, dolgozták ki a Queensland Technológiai Egyetemen. A mintavételhez egy szájöblítő folyadékkal egy-két percig kell öblögetni, ezután az öblítófolyadékkal kiköpött nyálat egy csőben gyűjtik össze.
Amennyiben a módszer nagyszámú egészséges, tünetmentes emberen is megbízható eredményt hoz, közelebb juthatunk a robbanásszerűen szaporodó HPV-16 által okozott garatrákok korai diagnózisához. A szerzők szerint a tanulmány kiinduló pontja lehet a magas kockázatú egyének szájgarati rákjának szűrésére. A korai felismerés lehetőségeinek megtalálása azért is fontos, mert a szájgarati rák gyakran előrehaladott stádiumban kerül felismerésre, amikor a betegnek már a kezelés következtében is súlyos következményekkel kell szembenéznie.
Jelenleg 650 egészséges személy bevonásával folyik egy vizsgálat, amely a szájüregben előforduló HPV-16 DNS kimutatását veszi célba, ennek során, eddig személynél már ki is mutatták a HPV-16 DNS alapján a vírusfertőzést. Az egyik középkorú férfinél folyamatosan HPV-16 DNS pozitivitást észleltek 36 hónapon keresztül egyre nagyobb mennyiségben, és fül-orr-gégészeti vizsgálatot végeztek. Az első vizsgálatkor tapintással és fehér fénnyel nem mutatkozott eltérés. (A szájgarat standard vizsgálata fehér fénnyel történő megtekintésből, az egyenlőtlenségek, vagy az aszimmetria észleléséből, a tonsillák és a nyelvgyök tapintásából áll. A CT vagy MR vizsgálatok segíthetnek, de néhány milliméteres léziókat nem képesek kimutatni).
Az említett férfinél a kiinduláskor, 6, 12 és 36 hónap múlva, valamint a kétoldali tonsillectomia után két héttel gyűjtötték be a szájüregi öblítőfolyadékot. A folyadékból, valamint a rezekált tonsilláris szövetekből izolálták a DNS-t, majd genotipizálták a HPV-16 DNS-t, valamint PCR-rel értékelték a vírus -terhelést. A 36 hónapos megfigyelés során exponenciálisan növekedett a vírus-terhelés a kezdeti 3,43 kópia/50 ng-ról a 1281,69 kópia/50 ng-ra. A műtéti anyagban a bal tonsilla 2 mm-es laphámrákját találták, az egyéb szájgarati szövetek épek és HPV-16 DNS negatívok voltak. Két héttel a tonsillectomia után a beteg nyálmintáiban már nem volt kimutatható HPV-16 DNS vírus-terhelés. Bebizonyosodott, hogy a nyál HPV vizsgálatának segítségével már akkor is azonosítható a fertőzöttség, ha a léziók kis méretük miatt képalkotó vizsgálatokkal még nem észlelhetők. Ugyanezen vizsgálattal monitorozni lehet a kezelés eredményét is.
Bár rosszindulatú elváltozás hosszú idejű HPV-16 fertőzés nyomán alakul ki, a szájgarati HPV fertőzés létrejötte nem ismert. Klinikai vizsgálattal sem a fennálló HPV fertőzés, sem a mikroszkópikus méretű rák nem mutatható ki, az ismertetett nyálpróbával azonban egy rejtett, tüneteket nem okozó szájgarati daganatot sikerült sorozatos HPV-16 DNS méréssel igazolni. E nagyon korai lézió eltávolítása csak minimális következményekkel járt, a szóban forgó férfibeteget egy 15 perces beavatkozással maradéktalanul, következmények nélkül sikerült meggyógyítani. Sajnálatos módon azonban a mostanában felismert legtöbb szájgarati rákot jóval előrehaladottabb stádiumban észlelik, és ezek műtéti eltávolítása után a nyelést és a beszédet jelentősen befolyásoló fogyatékosságok maradnak vissza.
A szerzők tapasztalataikat egy jól kialakított szűrővizsgálat keretében szeretnék igazolni.
Források:
