Tüdőrákteszt nyálból
A belátható jövőben bevethető lesz az az új vizsgálat, ami kimutatja a nyálból a tüdőrák biomarkereit.
Az új, nem invazív "folyékony biopszia"segítségével a keringő tumor DNS-ek nyálból gyorsan és olcsón kimutathatók. Az American Association for the Advancement of Science (AAAS) 2016-os találkozóján dr. David T. W. Wong (School of Dentistry, University of California, Los Angeles) mutatta be annak az EFIRM (electric field–induced release and measurement) berendezésnek a prototípusát, amellyel kimutathatóak a nem kissejtes tüdőrák (NSCLC) biomarkerei a nyálban.
A berendezéssel a NSCLC-s betegek nyálában a leggyakoribb EGFR mutációk mutathatók ki, melyekkel rendelkező betegek a tirozinkináz-inhibítorokkal (TKI) -gefitinibbel (Iressa, AstraZeneca) vagy erlotinibbel (Tarceva, Genentech/Roche) eredményesen, 1-1,5 éves túlését biztosítva - kezelhetők.
A módszer nem csak a nem kissejtes tüdőrák biomarkereinek kimutatására alkalmas, hisz a keringő tumor DNS-ek más ráktípusokban is előfordulnak. A dr. Wang vezette kutatócsoport már vizsgálja is a száj-garatüregi rákok mutációjának azonosításában.
A vizsgálat nem csak noninvazív, hanem gyors (a nyál begyűjtése 1-10, analízise 10 percnél kevesebb időt vesz igénybe) és olcsó is (becslések szerint ára 25 dollár körül lesz). Aki már átesett biopszán tudja, hogy az nem kellemes, a mintában található mutációk genetikai analízise hetekig tart és a költségek is tetemesek. Azonban a fejlesztők ara figyelmeztetnek, hogy a kellő adatok hiányában az EFIRM teszt nem diagnosztikus, nem helyettesítheti a biopsziát, csupán a tünetekkel rendelkező betegek szűrésének és kockázatbecslésének egyik lehetséges eszköze.
A hatósági jóváhagyáshoz szükséges klinikai vizsgálatokat ez év közepén indítják Kínában, majd Taiwanon, azért ott, mert a tüdőrák és az EGFR driver onkogén előfordulása Ázsiában háromszor gyakoribb, mint a , de természetesen a vizsgálatokat a világ más országaira is ki szeretnék terjeszteni, 2017 elején.
A noninvazív folyékony biopszia lehetőségét számos kutató sok-sok éve keresi és a keringő tumorsejtek alkalmazása is egyre inkább a rákkutatás előterébe kerül.
Jelenleg is nagy erőkkel folyik a kutatás, mert a tudósok úgy vélik, hogy a keringő tumor DNS-ek kimutatása nem csak a szűrésben és diagnózisban, hanem a kezelésre adott válasz nyomonkövetésében, a minimális reziduális betegség és a célzott terápiák során létrejövő rezisztens mutációk észlelésében is igen hasznos segítséget nyújthat.
Egy közelmúltbeli kutatás (http://www.medscape.com/viewarticle/856766) például kimutatta, hogy az áttétes, kasztráció-rezisztens prosztatarákban szenvedő betegek egysejt analízisével a daganat heterogenitása megbecsülhető, és ez segítheti a terápiás döntéshozatalt.
A legtöbb jelenlegi kutatás azonban a vérből és nem a nyálból történő keringő tumor DNS kimutatásának lehetőségeire fókuszál.
