Az új dendritikussejt‑vakcina a SARS‑CoV‑2 révén kialakult antivirális immunmemóriát használja fel a daganatok elleni immunválasz felerősítésére.

OSE Immunotherapeutics által finanszírozott 3. fázisú Atalante-1 vizsgálatban a Tedopi (OSE2101) vakcina előnyösnek mutatkozott az előrehaladott, nem kissejtes tüdőrákban szenvedő betegek második vagy harmadik vonalú kezelésében.

Bőrkolonizáló, tumorantigént termeltető génmódosított Staphylococcus epidermidis baktériumok hatásosnak bizonyultak agresszív bőrráktumorok kezelésében.

A daganatok kikerülik vagy elnyomják az immunrendszer spontán tumorellenes védekezését, ám az immunterápia ezt a blokádot áttörve akár több kezelésen progrediált betegek körében is tartós és komplett választ ered­ményezhet. Ezért az immunterápiát sokan már az onkológia ötödik egyen­rangú pillérének tekintik.

A magas mortalitású tumorok esetében hatékony gyógymód hiányában szükség van új, innovatív gyógyítási eljárásokra. Ezen a területen jelentős áttörést hozhat a célzott tumorterápia, amely azon alapul, hogy a hatékony tumorellenes szert olyan irányítómolekulához (pl. peptidhez) kapcsoljuk, amely nagy szelektivitással ismeri fel a tumorspecifikus vagy a tumorsejteken nagy mennyiségben megjelenő receptorokat/ antigéneket. Egy ilyen konjugátum hatékonyságát számos paraméter befolyásolja. Így az irányítómolekula szerkezete, a kapcsolódó hatóanyag típusa, száma, a konjugátumban elfoglalt helyzete és a hatóanyag kémiai kapcsolódásának módja az irányítómolekulához mind olyan tulajdonságok, amelyek befolyásolják a receptorkötődést és a sejtbejutást, továbbá a szabad hatóanyag, vagy aktív metabolitjának felszabadulását és lokalizációját a sejtekben. Az NVKP_161-2016-0036 pályázat keretében végzett munkánk során a magas mortalitású tumorok ellen próbálunk kifejleszteni megfelelő konjugátumokat. Az itt közölt néhány példán keresztül mutatjuk be azt a kutatási folyamatot, amelynek során az egyes konjugátumokat optimalizáljuk a minél hatékonyabb gyógyszerjelöltek előállítása érdekében. Magy Onkol 63:290-300, 2019

Egy fázis Ib vizsgálatban jó kezdeti eredményeket mutatott a Neon Therapeutics Inc vizsgálati készítménye, a NEO-PV-01 kódnevű személyre szabott rákellenes vakcina.

A molekuláris medicina egyik perspektivikus területét képviselő oligonukleotid-terápia rövid, szintetikus nukleinsavakat alkalmaz specifikus gé­nek, illetve fehérjék működésének befolyásolására. Az összefoglaló a ma már gyakorlati eredményeket is felmutató, de sikertörténetnek még nem tekint­hető tudományterület jelenlegi helyzetét és jövőbeli lehetőségeit mutatja be.

Az adoptív sejtterápia (adoptive cell therapy, ACT) részeként B-sejtes leukaemiákban és lymphomákban CD19 antigénre specifikus kiméra antigénreceptorral (chimeric antigen receptor, CAR) ellátott T-sejtek alkalmazhatók. A ma még számos toxikus mellékhatással járó CAR-T-sejtes infúzió CLL-ben és ALL-ben szenvedő betegek körében egyaránt lenyűgöző terápiás hatást vált ki, és az eddigi eredmények alapján ALL-ben tűnik hatékonyabbnak.

Az elmúlt évtizedek fejlődése az onkológiában a három nagy terápiás modalitás fejlődésének és együttes alkalmazásának köszönhető: sebészet, kemo- és sugárterápia. A sebészet mára nemcsak a kiindulási daganat, hanem az áttétek eltávolításának fegyverét is be tudja vetni. A sugárterápia segít a kiindulási daganat kontrollja mellett a nem operálható áttétek ellátásában, míg a kemoterápia elsősorban a tumorprogresszió megelőzésének (az áttétek kialakulásának) és az áttétes betegség kezelésének eszköze.