Az SGLT2-gátlók korábbi vizsgálatok alapján kedvezően hatnak a vese­funkcióra 2-es típusú cukorbetegek egyes csoportjainál, azonban a hosszú távú hatás kevésbé válogatott betegeknél eddig nem volt tisztázott. Egy nemrég bemutatott tanulmányban egy nagy adatbázisban szereplő 2-es típusú cukorbetegeknél vizsgálták az empagliflozin hosszútávú, vesére kifejtett hatását DPP4-gátlókkal szemben. A vizsgálat eredményei szerint az empagliflozin, és az SGLT2-gátlók általában kedvezőbben befolyásolják a vesefunkció hosszútávú alakulását a DPP4-gátlókkal összehasonlítva.

Journal of the American Society of Nephrology, 2022. november

Az autoimmun hepatitis diagnózisa a klinikai kép, az emelkedett transzamináz, a magas gammaglobulinszintek, valamint az autoantitestek kimutatásán és a májbiopszia-hisztológia leletén alapul. A betegség kortikoszteroidokra, valamint más immunmoduláns gyógyszeres terápiára az esetek 80%-ában jól reagál. A kezelés célja a májgyulladás remissziójá­nak indukálása és fenntartása. Ezáltal megelőzhető a cirrhosisba történő progresszió, sőt a fibrosis reverziója is bekövetkezhet. A betegek élethos­szig tartó gondozást igényelnek; ha a terápiás válasz kedvező, a túlélés hasonló lehet az átlag populációéhoz.

A haemolyticus uraemiás szindróma (HUS) jellemző klinikai triádja a konzumpciós thrombocytopenia, a microangiopathiás haemolyticus anaemia és az akut vesekárosodás. Az atípusos HUS (aHUS) a HUS-ok azon formája, amikor a HUS egyéb formái kizárhatók, azonban a klinikai diagnózis ugyanúgy a fenti triád jelenlétén alapul. Ritkasága és komplex patomechanizmusa miatt felismerése nehéz, azonban a komplementgátló kezelések érájában a gyors diagnosztikának még nagyobb jelentősége van.

A gastrointestinalis angiodysplasia ritka, de jelentős oka a manifeszt és okkult vérzéseknek egyaránt. Főleg idős korban és nagymértékű komorbiditással együtt fordul elő. Az endoszkópos technikák fejlődése számottevően javította a betegek kilátásait. Jelenleg az alkalmazott keze­lési módozatok megválasztása esetről esetre, egyedileg történik. További kutatások szükségesek a patogenezis és a potenciális kezelési cél ponto­sabb megismeréséhez.

A Wilson-kór a genetikai betegségek között egy viszonylag gyakori, kezelés nélkül fatális kórkép, azonban az időben megkezdett terápia segítségével az esetek nagy részében a hepatológiai, illetve neuropszichiátriai tünetek progressziója megállítható, sokszor tünetmentes állapot érhető el. Ebben a közleményben kiemelünk néhány fontos gyakorlati kérdést. Röviden összefoglaljuk a gyakorlati és orvostörténeti szempontból lényeges állo­másokat is.

A krónikus vesebetegségben szenvedő cukorbetegek kezelésének ma már a vesebetegség progressziójának lassítása és a kardiovaszkuláris kockázat csökkentése is ugyanolyan fontos pillére, mint a vércukorkontroll. A cikk a klinikai gyakorlatban történt változásokat és a terápiás újdonságokat veszi sorra. Diabeteses vesebetegségben a gyógyszeres beavatkozás mel­lett az életmód-változtatás is kulcsfontosságú. A növényi alapú, sószegény diétát legjobb komplex táplálkozási tanácsadás keretében kialakítani.

Új reményt adhat szolid tumorok gyógyításában a korábban ismeretlen T-sejt típus.

A krónikus vesebetegség (CKD) világszerte 850 millió embert érint. A CKD megduplázza a hospitalizáció kockázatát, és a halálozás egyik vezető oka.

Az adatok nem konzisztensek arra vonatkozóan, hogy előnyös-e a RAS-gátlás folytatása, ha előrehaladott CKD-ben a becsült glomeruláris filtrációs ráta (eGFR) kevesebb, mint 30 ml/perc/1,73 m².

A nem alkoholos szteatohepatitiszhez súlyossága szoros összefüggésben van a szérum homocisztein szintjével.