Szinte minden mikroorganizmus okozhat endokarditiszt, különösen az olyan Gram-pozitív baktériumok, mint a Streptococcusok, az Enterococcusok vagy a Staphylococcusok. Infektív endokarditisz akkor lép fel, amikor a kór­okozó bakteriémia következtében megtelepszik a szívbelhártyában. A szer­zők egy konkrét esetből kiindulva a betegség patogenezisét, diagnoszti­káját és terápiáját tekintik át.

Az összefoglaló közlemény második része részletesen tárgyalja a vénás tromboembóliás kórképek terápiájának (másodlagos megelőzésének) és elsődleges megelőzésének indikációit, ellenjavallatait, a kezelés időtartamát, illetve eszközeit: a heparinkészítményeket (kis molekulatömegű és nem frakcionált heparin), a K vitamin-antagonistákat, valamint az új típusú orális antikoagulánsok (NOAC) előnyeit és hátrányait, a VTE ellátásának aktuális kérdéseit.

A szerző áttekinti a vénás tromboembólia (VTE) epidemiológiáját, elemezve a kórkép növekvő incidenciájának okait, a veleszületett és a szerzett trombózishajlam fontosabb tényezőit, a várható szövődmények előfordulását és a trombofília szűrésének helyes elvét. A diagnosztika jelenlegi sarkalatos pontjai a vizsgálat előtti klinikai valószínűség felmérése, a D-dimer meghatározás, a kompressziós Doppler-ultrahang és a CT-angiográfia. Az alsó végtagi mélyvéna-trombózis (MVT) és a tüdőembólia (PE) mellett szó esik a szokatlan helyen (felkari, zsigeri erekben) megjelenő, ritka trombózisok sajátosságairól is.

Pitvarfibrilláció esetén az egyik lehetséges kezelési mód, ami megszünteti a ritmuszavarral kapcsolatos tüneteket, a gyógyszeres ritmuskontroll stratégiája. Továbbra sem rendelkezünk a mortalitás vagy a morbiditás vonatkozásában e stratégia előnyét igazoló, megfelelő
adatokkal.

Cikkemben áttekintem a vénás tromboembólia (VTE) epidemiológiájának, diagnózisának és szűrésének újabb eredményeit, helyes gyakorlatát, valamint ismertetem a megelőzés és kezelés jelenlegi elveit, a háziorvosi gyakorlat számára rendelkezésre álló készítményeket.