Az új, rendkívül precíz ultrahangos eljárás hatékonyan képes célzottan kezelni a korai prosztatarákot, miközben megőrzi a betegek életminőségét.

A Guillain–Barré-szindróma és variánsai heterogén, akut neurológiai betegségcsoport. Patomechanizmusuk összetett és nem egyértelműen tisztázott. A diagnózist a klinikai tünetek, az azokat megelőző infekció, a liquor-vizsgálat és az elektroneurográfia segítségével állapítjuk meg. A kezelésére alkalmas immunmodulánsok adását javasolt mielőbb elkezdeni; de adható még IVIG és plazmaferezis. A betegség korai felismerése és kezelése, valamint a szövődmények gyors észlelése és ellátása meghatá­rozza a hosszú távú kimenetelt. 

A fázis III EMPOWUR klinikai vizsgálat eredményei alapján az FDA engedélyezésre befogadta a hiperaktív hólyag szindróma kezelésére szolgáló vibegron hatóanyagú készítményt.

A szív és a vese számos módon hatnak egymásra: az egyik szerv műkö­dési zavara a másik működésében is zavart generálhat. Az így kialakuló betegségek kezelése a kórképek összetettsége miatt interdiszciplináris együttműködést kíván. A cikk áttekinti a két szerv működésének klinikailag fontos összefüggéseit, és foglalkozik a legújabb terápiás lehetőségekkel is.

Az Egyesült Államokban a szülész-nőgyógyászok egyre több olyan nőt látnak el, akik korábban a női nemi szervek megcsonkításán estek át.

A női inkontinencia átlagos prevalenciáját különböző nemzetközi statisztikák 4,6 és 58,5%, között adják meg, de előfordulási gyakorisága kórházakban, illetve idősotthonokban ennél sokkal nagyobb is lehet (22−90%). Az Egyesült Államokban különböző felmérések szerint akár 40 millió embert is érinthet a betegség, és az orvoshoz forduló betegek 44%-ának van ilyen jellegű problémája. A hiperaktív hólyag szindróma prevalenciája európai és egyesült államokbeli vizsgálatok alapján átlagosan 16% körüli értékben adható meg, és a betegek körülbelül 37%-ának inkontinens panasza is van.

Gyermekpszichiáterek részére tartott tudományos szimpóziumot a Lilly Hungária Kft. 2014. szeptember 19-én, Budapesten. A szakmai program a figyelemhiányos hiperaktivitás zavar (ADHD) egyéni és társadalmi szinten jelentkező kihívásait, a betegség diagnosztizálásának és terápiájának irányelveit, az ADHD első vonalbeli gyógyszeres kezelésében immár OEP támogatással alkalmazható Strattera (atomoxetin) alkalmazásának módját, és a témával kapcsolatosan összegyűlt legfontosabb evidenciákat foglalta össze. Az előadásokat és a diszkussziót követően a meghívott szakértők kerekasztal-beszélgetésen vitatták meg, hogy mit tehetnek a hozzátartozók, a segítők és az alap-, illetve szakellátásban dolgozók az ADHD s gyermekek életminőségének javításáért.

A gyermekkori székrekedés gyakori panasz, melyet az is jelez, hogy 25%-ot tesz ki a tercier gasztroenterológiai beutalások okai között. A primer, szekunder és tercier ellátásban több vizit történik székrekedés miatt, mint más krónikus állapotok – például migrén vagy asztma – miatt. 

A vizsgálatban a nem motoros tünetekre rákérdező, szűrő jellegű kérdőív, valamint egy életminőséget felmérő kérdőív kitöltésének eredményei azt mutatták, hogy ezek a tünetek igen gyakoriak. Felderítésükre nagyobb gondot kell forítani, hisz kezelésükkel kedvezően befolyásolható a betegek életminősége is.