Léteznek-e már orvosi ember-kiborgok? A válaszhoz először definiálni kelle­ne az ember-kiborg egészségügy szerinti fogalmát. Mi a különbség a huma­nista és a poszthumanista orvoslásnak az egészségügy technikai fejlődéssel kapcsolatos felfogása, elfogadása között? Eljutott-e az orvoslás az extra emberi képességeket is adó mesterséges szervekig? Vajon a kiborglét mint poszthumanista fogalom létezhet-e a jelenlegi humanista egészségügyben? A közlemény ezekre a kérdésekre próbál választ adni, és javaslatot tesz az orvosi ember-kiborg definíciójára is.

A számos egészségügyi probléma megoldásaként reklámozott élő sejt terápia során az nagy a veszélye annak, hogy az állati donorszervezetből fertőző ágensek is bekerülnek a befogadó emberi szervezetbe.

A szűrőmódszerek és a terápiás lehetőségek terén történt előrelépések ellenére továbbra is nagy a világszerte jelentős egészségi problémát okozó emlőrák morbiditása. Az előrehaladott emlőrák medián túlélése (MST, median survival time) a különböző klinikai vizsgálatok szerint 12 és 31 hónap között mozog. A metasztatikus emlőrák terápiájának alapját a célzott biológiai szerek alkotják. 

J Cancer Res Ther. 2013;1:194−200.