Május 26–28. között idén is megrendezésre került az Egri Kar­diológiai Napok, ahol Dr. Szilágyi Attilával, az egri Markhot Fe­renc Oktatókórház és Rendelőintézet kardiológusával a mineralokortikoid-receptor-antagonisták (MRA) szívelégtelenség kezelésében betöltött szerepéről beszélgettünk.

. A civilizált országokban az átlagos élettartam megnőtt, illetve egyre növekvőben van, így a lakosságnak mind nagyobb hányada él abban az életkori csoportban, melyben az osteoporosis leggyakoribb formája egészségi problémát okoz. Érthető tehát, hogy mind a szakmában, mind a társadalomban fokozott figyelem irányul az osteoporosisra.

A glükokortikoid-indukált osteoporosis (GCOP) a szekunder osteoporosis leggyakoribb formája.  A szteroid terápia megkezdését követően gyors csontvesztés kezdődik, a törések kockázata már az első három hónapban megemekedik a szteroid dózis függvényében.  Ez a mellékhatás a csontformáció gátlásaként, valamint egy gyors és átmeneti csontreszorpció következtében jön létre. A szteroid terápia indítását követően minél korábban el kell végezni a csontritkulás mérését és a törési kockázat (FRAX) felbecsülését, főként a magas kockázatú betegeknél és figyelmet kell fordítani a megfelelő calcium és a D-vitamin pótlásra.  Az orális biszfoszfonátok (BP) jelenleg első vonalban választandó készítmény a teriparatidot a magas kockázatú betegeknél elsővonalbeli alternatívaként kellene alkalmazni. Kiemelt fontosságú a betegek megfelelő követése, gondozása a kezelés során.

A krónikus obstruktív tüdőbetegség a harmadik-negyedik leggyakoribb halálokká vált. A betegek évtizedekig állandó kezelésre szorulnak, teljesítőképességük korlátozott, a fellángolások gyakran kórházi kezelést igé­nyelnek, így minden beavatkozás, ami javítja az állapotukat vagy segít a jó állapot megtartásában, gazdaságilag is megtérülhet. Az ambuláns rehabilitáció hatékony, és a legolcsóbb eljárások egyike, ennek ellenére töredékében sincs kihasználva.

A mellékvese-elégtelenség kezelésére a megfelelő hatóanyag régóta rendel­kezésünkre áll, de ma is kutatások tárgya, hogy milyen készítménnyel, milyen adagolási sémákkal lehet a legbiztosabban elkerülni a kritikus kortizolhiányt (mellékvesekrízist). A hagyományos lehetőségek mellett a legújabb próbál­kozásokat is ismertetik a würzburgi endokrinológus szerzők.

Az eltrombopag a krónikus immun-throm-bocytopenia (ITP) kezelésére törzskönyvezett szer. Mind ez ideig nem került sor az eltrombopaggal kezelt ITP-s betegek thrombocyta-funkciójának elemzésére a szteroiddal kezelt és nem kezelt csoportok összehasonlításában. A bemutatott vizsgálat célja az eltrombopag thrombocyta-funkcióra gyakorolt potenciális hatásainak meghatározása volt.

A csontritkulás az esetek 20–30%-ában másodlagos. A szekunder oszteoporózis gyakran gyorsan alakul ki és ismétlődő csonttöréseket okoz, ezért fontos a korai felismerés, a profilaxis és az oki kezelés, vagy legalább a csont ásványianyag-sűrűségét növelő – és ezzel a töréskockázatot csökkentő – terápia. A leggyakoribb okok: gyógyszerek, endokrinológiai, emésztőrendszeri, illetve vérképzőszervi betegségek. A cikk a glükokortikoidok indukálta oszteoporózist, az emlőrák és a prosztatarák antihormonális kezelése által kiváltott csontritkulást és a másodlagos hiperparatireózishoz vezető D-vitamin-hiányt tárgyalja részleteiben.