Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézet, VIII. Tüdőbelosztály, Budapest Ostoros Gyula cikkei

Az immunellenőrzőpont-gátló kezelés forradalmian új, hatékony terápia tüdőrákban is, egyéb rosszindulatú megbetegedésekhez hasonlóan. A dohányzással összefüggő tüdőrák a megbetegedések döntő többségét képviseli; magas szomatikus mutációs rátája és fokozott immunogenitása összefügg az immunterápia hatékonyságával. A PD-1-gátló vegyületek közül a nivolumab és pembrolizumab, a PD-L1-gátlók közül az atezolizumab már törzskönyvezett indikáció tüdőrákban. Az avelumab és a durvalumab szintén ígéretes kezelési lehetőség. Másod-, illetőleg többedvonalban a nivolumab és az atezolizumab PD-L1-expresszió ismerete nélkül is alkalmazható, míg a pembrolizumab PD-L1-pozitivitás esetén. Mérföldkő a nem kissejtes tüdőrák (NSCLC) kezelésében a ≥50%-os PD-L1-expresszió esetén a pembrolizumab első vonalbeli alkalmazásának lehetősége a KEYNOTE 024-es vizsgálat eredménye alapján. Ebben a szelektált betegcsoportban a pembrolizumab adásával csaknem megkétszereződött progressziómentes túlélés a standard kezelési karhoz képest, és a teljes túlélés is jelentősen javult, lényegesen jobb toxicitási profil mellett. Ennek megfelelően új terápiás standardról beszélhetünk az előrehaladott NSCLC első vonalbeli kezelésében. Az immunellenőrzőpont-gátlókkal számos egyéb klinikai vizsgálat is folyik tüdőrákban citotoxikus kemoterápiával kombinálva, illetőleg adjuváns indikációban, célzott terápiával kombinálva. Magy Onkol 61:153–157, 2017

Kulcsszavak: immunellenőrzőpont-gátlás, tüdőrák, PD-1-axis gátlása, CTLA-4-gátlás

A tüdőrák világviszonylatban és hazánkban is a vezető daganatos halálok, így rendkívül fontos új terápiás stratégiák bevezetése. Az immunterápiás megközelítések közül az immunellenőrzőpont-gátlás tűnik a legígéretesebbnek. A közelmúltbeli vizsgálatok különösen laphámrákban igazoltak terápiás hatékonyságot, ami nagy előrelépésnek számít ennek a szövettani altípusnak a kezelésében. Az eddigi molekuláris célzott terápiákkal ellentétben a betegszelekció módszere még nem kidolgozott, habár egyes vizsgálatok a daganatsejtek PD-L1 immunhisztokémiai pozitivitásának prediktív értékét jelzik a nem-kissejtes tüdőrákon belül elsősorban adenocarcinomában. Az immunterápia bevezetése a tüdőrákos betegek ellátásában kihívást jelent a klinikusok számára mind a terápiás hatékonyság radiológiai megítélését illetően, mind pedig az új típusú mellékhatásprofil vonatkozásában. Az eddigi vizsgálatok kedvező eredményei ugyanakkor igen reménykeltők ebben a még mindig nagy terápiás kihívást jelentő daganattípusban. Magyar Onkológia 60:28-33, 2016

Kulcsszavak: tüdőrák, immunterápia, PD-1-, PD-L1-, CTLA-4-gátlás