Semmelweis Egyetem, Patológiai Tudományok Doktori Iskola, Budapest Garay M. Tamás cikkei

A szolid tumorok nagy mortalitása elsősorban inváziós és áttétképző képességüknek tulajdonítható. E folyamatok alapvetően függenek a sejtmozgás és sejtosztódás szabályozásától. A sejtmozgást és sejtosztódást befolyásoló növekedésifaktor- (GF) receptor jelátviteli útvonalak onkogén mutációi mind a tumorok kialakulásában, mind célzott terápiájukban meghatározóak. Videomikroszkópos kísérleteink során szignifikáns pozitív korrelációt találtunk sejtmozgás és sejtosztódás között melanóma- és tüdőráksejteken, így a „go or grow” hipotézist nem sikerült megerősíteni. Továbbá bemutattuk, hogy kollagéngélbe ágyazott agydaganatsejtek szferoidjainak inváziója a proliferáció gátlása mellett is bekövetkezik. A melanómasejtek EGF- és FGF2-kezeléssel szemben mutatott érzékenysége függött a BRAF és NRAS gének mutációitól, ezzel szemben a GF-receptorok tirozinkináz-aktivitásának gátlása nem mutatott mutációfüggést. A prenilációgátlás a BRAF mutáns/PTEN-vad sejtek kivételével csökkentette a melanómasejtek kolóniaképző képességét, ugyanakkor in vitro növelte a migrációt BRAF-mutáns és in vivo az áttétképző képességet dupla vad típusú melanómasejteken. Az aktivin-jelátvitel (TGF-β fehérjecsalád) gátlása csökkent osztódást, serkentése megnövekedett migrációt okozott mezoteliómasejteken, így az aktivin-jelátvitel ígéretes célpontja lehet célzott terápiás beavatkozásoknak. Összefoglalva elmondható, hogy a tumorsejtek osztódása sem nem akadálya, sem nem előfeltétele a sejtek migrációjának és inváziójának. Továbbá igazoltuk, a különböző onkogén mutációk eltérően befolyásolhatják a tumorsejtek migrációját és proliferációját. Mindazonáltal ígéretes támadáspontjai lehetnek célzott terápiáknak, ugyanakkor nagymértékben befolyásolhatják azok hatását. Magyar Onkológia 60:339–342, 2016

Kulcsszavak: proliferáció, migráció, növekedési faktor receptor jelávitel, „go-or-grow” hipotézis