Dr. Bakos Noémi cikkei

Lassan elterjed a köztudatban az allergiás élelmiszer-keresztreakciók fogalma. Számos közlemény jelent meg a témával kapcsolatban a magyar nyelvű orvosi irodalomban, és számos cikk került a nyilvánosság elé a tömegtájékoztatásban, népszerű magazinokban is.
 Az utóbbi években szembetűnő a betegek és orvosok bővülő tájékozottsága. Sajnos az ismeretek elsősorban az extrém és ritka esetekre terjednek ki, például a parlagfű- allergiás beteg sohasem ehet banánt vagy dinnyét, ami éppúgy túlzás, mint néhány évvel ezelőtt a „fehérjeallergia” vagy „Candida-allergia” tömeges terjedése. Ugyanakkor kevés szó esik arról, hogy a földimogyoró okozza a fejlett országok fiatal korosztályaiban a legtöbb hirtelen halált, vagy hogy a táplálkozás globalizációjával azoknak az erős allergéneknek, amelyek eddig nem kerültek az asztalunkra, egyre nagyobb szerepük lehet az élelmiszer-allergia és ezen belül az életveszélyes anafilaxia kialakításában is. Az egyedi és ubikviter allergének széles skálája mindinkább azt jelenti, hogy nem elég egy prick-tesztet vagy specifikus IgE vizsgálatot elvégezni, hanem értelmezni is tudni kell az eredményeket. Nemcsak az eredményeket kell látnunk, hanem a beteget, a tüneteit, az életkorát, dohányzási és alkoholfogyasztási szokásait, kísérő betegségeit, gyógyszereit és táplálkozási szokásait is ahhoz, hogy megítéljük, mit ehet, mikor és hogyan.