Christopher J. Hawley, MD , Robert B. Schoene, MD cikkei

A sportolók csökkent teljesítőképességének egyik gyakori oka a túledzettségi szindróma vagy letörés. A sportteljesítmény csökkenését állandó kimerültség, izomfájdalom, a koordináció romlása, fogyás, hangulatváltozás és gyakori betegségek is kísérhetik, mindezek azonban diagnosztizálatlan kórképek korai jelei is lehetnek. A túledzettségi szindróma kimutatására megbízható és a gyakorlatban rutinszerűen alkalmazható diagnosztikai eljárások jelenleg nem állnak rendelkezésünkre. Kezelésként az orvos részleges vagy teljes pihenést ír elő, és igyekszik felderíteni, korrigálni a túledzettséghez vezető helytelen edzésmódszereket, táplálkozási és pszichoszociális tényezőket.

A túledzettségi szindróma vagy letörés a sportolók számára súlyos lelki teher, hiszen azzal járhat, hogy az edzéseket és a versenyzést hosszú időre fel kell függeszteni. Az orvos számára az állandó fáradtságról panaszkodó és önmagához képest alulteljesítő sportoló túledzettségi szindrómájának felismerése nehéz feladat lehet.Gyakran hónapok telnek el, mire a csökkent sportteljesítmény és a kimerültség első jelei után megszületik a diagnózis. Nehezíti az állapot felismerését, hogy számos organikus és pszichiátriai kórkép igen hasonló tünetekkel jelentkezik, így egyértelmű diagnózis csak az egyéb lehetséges okok kizárása után állítható fel.