A.Waltering ?ˇ L. Hemkens ?ˇ C. Florack cikkei

Főbb tézisek:
1. Az acetil-szalicilsav (ASS) kardiovaszkuláris betegségek primer prevenciójában való használatával kapcsolatos vizsgálatok megbízhatósága a módszertani hiányosságok miatt megkérdőjelezhető. E vizsgálatok figyelembevétele miatt a metaanalízisek feltehetően túlbecsülik az ASS hatását.
2. A jelenlegi álláspont szerint a 65 évesnél idősebb nők kivételével nincsenek olyan, jól definiált betegcsoportok, amelyeknek jelentős előnyük származna a primer prevenciós ASS-kezelésből.
3. M. Hayden és mtsai metaanalízise csak a több kardiális eseményt magába foglaló összetett végpontot tekintve mutatta ki az ASS hatását. A fatális myocardialis infarktus, a hirtelen szívhalál, a stroke kockázata és az összmortalitás nem csökkent szignifikánsan.
4. Az ASS alkalmazása mellett szignifikánsan gyakrabban fordul elő gasztrointesztinális vérzés. A vérzéses stroke is gyakoribbnak tűnik ASS-kezelés mellett, de a különbség nem szignifikáns.

Németországban a coronariabetegségek és következményeik nemtől függetlenül a leggyakoribb halálokot képezik. A stroke a nők halálozási statisztikájában a harmadik, a férfiakéban az ötödik helyen áll. A nem halálos kimenetelű myocardialis infarktus életkor szerinti prevalenciája a 18–79 éves férfiak, illetve nők esetében 3,3%, illetve 1,7%, a stroke-é pedig ugyanebben a korosztályban 15,5% (férfiak), illetve 17,3% (nők).