Prof. dr. Falus András cikkei

A betegségek genetikai struktúrájának felderítése óriási jelentőségű az orvoslás szempontjából. A genetikai információra alapuló orvoslás talán legnagyobb kihívása a variánsokat hordozó gének működését célzottan befolyásoló és legkisebb mellékhatást előidéző gyógyszerek, illetve személyre szabott vakcinák kifejlesztése, valamint az epigenetikai tényezők figyelembevétele.

Mi a rendszerbiológia? Új kutatási trend? Gondolkodási irányzat? Tudományszociológiai esemény? Úgy gondolom, korszakos szemléleti paradigmaváltásról van szó, illetve helyesebb talán a „rendszerszemléletű biológia” kifejezés, amit Szállási Zoltán – kitűnő, Bostonban élő hazánkfia – és a jelenleg Cambridge-ben dolgozó tehetséges fiatal kutató, Hegyi Krisztina, e sorok írójának munkatársa használt először.   Tehát egy egészen új, hálózatokban, komplex kölcsönhatásokban gondolkodó tudományszemléletről beszélhetünk.
  Összefoglalómban én is ezt a kifejezést (rendszerszemléletű biológia) részesítem előnyben, hiszen azt fejezi ki, hogy nem pusztán egy új határterületi tudományról, hanem annál jóval többről van szó. Jelen munkám témáját a genetika, genomika rendszerszemléletű megközelítéseire korlátozom, de ez a szemlélet a biológia minden ágára hatással van – az alapkutatásra, az orvosi és az agrárbiológiára egyaránt.