Richard Derby, LT COL, USAF, MC cikkei

A nyelv könnyen vizsgálható, de betegségei diagnosztikai és terápiás szempontból is sok fejtörést okozhatnak. A nyelvbetegségek felismerése és a kórisme felállítása a kórtörténet alapos áttekintését, ezen belül a dohányzás és az alkoholfogyasztás kérdésének megbeszélését igényli. Lényeges a nyelv morfológiai vizsgálata és az esetleges lymphadenopathia felderítése. A gyakoribb elváltozások közül a térképnyelv, a barázdált nyelv és a fekete szôrnyelv nem igényel kezelést. A glossitis mediana rhomboidea általában Candida-fertôzés kapcsán alakul ki, és jól reagál a helyi gombaellenes kezelésre. Az atrófiás nyelvgyulladás hátterében gyakran vas-, folsav-, B12-vitamin-, riboflavin- vagy niacinhiány áll. Az immunhiányos állapotra utaló szôrös leukoplakiát az Epstein–Barr-vírus okozza. A nyelv kinövései általában biopsziás mintavételt indokolnak: a benignus léziókat (pl. granuláris sejtes tumorok, fibrómák, lymphoepithelialis ciszták) el kell különíteni a premalignus leukoplakiától és a laphámsejtes karcinómától. Az „égô száj szindróma” a nyelvre is kiterjedhet; jól reagál alfa-liponsavra, clonazepamra és kognitív viselkedésterápiára. A lenôtt nyelv sebészeti kezelése elôsegítheti a sikeres szoptatást.